Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
IV. BÉLA ÉS ISTVÁN IFJABB KIRÁLY BELHÁBORÚJÁNAK IDŐRENDJE 1048 csökkenti jelentősen, hogy a neki tulajdonított kedvező folyamatok valójában már apja, II. András idején megkezdődtek.4 Az analógia azonban nem csak az országépítés területén érvényes. E két hosszú életű király pályája alkonyán egyaránt az utódlás gondjaival kényszerült szembenézni, s az elvarratlan szálak mindkettőjük esetében évekig tartó anarchiához vezettek. Míg azonban Szent Istvánt a fiúörökös hiánya nyomasztotta Imre herceg elhunyta után, IV. Béla lelki erejét a legidősebb fiú lázadása és az ennek nyomán kibontakozó évtizedes polgárháború törte meg. Nem kell meglepődnünk azon, hogy a második honalapító uralmának utolsó szakaszára boruló árnyék nem talált, és alighanem sohasem fog utat találni a nemzeti emlékezetbe. A végső csapást a legkedvesebb fiú, Béla herceg 1269. június 11-én bekövetkezett halála mérte IV. Bélára.5 A hatvanadik életévén túl járó király fájdalmát és kiszolgáltatott helyzetét jól érzékeltetik a veszprémi egyház kiváltságait megerősítő oklevél bevezető sorai: „Miután az Úr keze súlyosan megrendített minket [...] megfosztva minket igen kedves fiunktól, Bélától, tudniillik egész Szlavónia hercegétől, szerencsétlenné téve így a szülőatyát; és miután az örökös keserűség poráig lesújtott minket ama halál által, amelyet talán bűneink miatt érdemeltünk ki; valamint a meghasonlás után, amely köztünk és igen kedves elsőszülöttünk, egyedül megmaradt vigaszunk, a nevezetes István király között támadt, ami miatt országunk kormányzata súlyosan és sokáig ide-oda ingadozott, s miután az óhajtott béke és nyugalom Istennek hála helyreállt, visszatérvén a szívhez, a lelkiismeret tanúságánál megvizsgáltuk tetteink érdemeit.” 6 Az adománylevél meglepő őszinteséggel tolmácsolja a megtört uralkodó érzéseit. Valami más is kiolvasható azonban az oklevélből. Ismeretes, hogy az 1260-as évtized során többször is fellángolt az apa és elsőszülött fia közötti gyűlölség, s egymást váltották az akár fegyveres szembenállásig is fajuló konfliktusok és az ideig-óráig tiszteletben tartott megegyezések. A viszály, amint közismert, akkor érte el mélypontját, amikor az öreg király úgy döntött, hogy felszámolja legidősebb fia kelet-magyarországi uralmát. IV. Béla hadserege az ország délkeleti szegletébe, 4 Zsoldos Attila: Egy új II. András kép felé. In: II. András és Székesfehérvár. Szerk. Kerny Terézia – Smohay András. (Magyar királyok és Székesfehérvár 2. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 7.) Székesfehérvár 2012. 21–35. 5 Az időpontra lásd Bácsatyai Dániel: A Somogyvári formuláskönyv évkönyvei. Székesfehérvár 2019. 50. 6 1269. okt. 3.: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. I–XI. Studio et opera Georgii Fejér. Budae 1829–1844. (a továbbiakban: CD) IV/3. 495–496.
