Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT 1024 nélkül, és az ő nevelésükben, egyáltalán az életben való megkapaszkodásukban nagyon fontos szerepet kaptak ezek a komplex nevelési programot alkalmazó intézmények, melyeket – a Joint támogatásával – sokszor cionista mozgalmak irányítottak.48 Fischt pedagógiai elveihez való ragaszkodása olykor konfliktusokba is sodorta. A Joint gyermekosztálya élén Perec Révész (1916–2011), a Gordonia Makkabi Hacair nevű baloldali cionista szervezet tagja, tekintélyes cionista ak tivista állt, Fisch pedig az úgynevezett hitközségi vonalat képviselte a Jointban. A szervezeten belül ádáz harc folyt az Országos Zsidó Segítő Bizottság vezetője, Görög Frigyes által fémjelzett cionisták és a Stöckler Lajos által képviselt hitközségiek között. Az „Egri György” fedőnevű ügynök – valószínűleg jót akarva Fischnek/ Józsefnek – 1953-ban az ÁVH-nak azt jelentette, hogy Fischnek „Állandó harcai voltak egy Perec nevű szélsőséges cionista agitátorral, aki a napközi otthonokba vitt, elárvult gyermekeket az életben lévő távoli hozzátartozók megkérdezése nélkül külföldre, Palesztinába akarta vitetni. Ezt ő megakadályozta, valamint azt is, hogy a cionista otthonok agitációs fészekké váljanak.”49 A „Perec” nevű agitátor minden bizonnyal a már említett Perec Révész volt és a megjegyzés (hasonlóan más, korábbi dokumentumokhoz) egy olyan ellentétre hívta fel a figyelmet – az államvédelmi intencióknak megfelelően felnagyítva –, amelynek középpontjában Fisch Adolf állhatott. Az ellentét lényege az volt, hogy Fisch, aki a Joint Comité megbízásából a gyermekosztály felsőbb felügyeletét látta el, megkérdőjelezte a cionista nevelők felkészültségét. Szerinte ugyanis körükben a korábbi vaskalapos merevséget sok helyen felváltotta az újító túlbuzgalom. Ezért el is játszott azzal a gondolattal, hogy lemond. Szerinte ugyanis a szakemberre szükségképpen konzervativizmust parancsol tapasztaltsága. „Ennél sokkal károsabb lehet – állította egy feljegyzésben –, ha pl. csupán a múltbeli óriási érdem a zsidó gyermekmentés körül avat valakit a nevelés szakértőjévé és dinamikus művelőjévé.” Ezen kívül ragaszkodott ahhoz is, hogy „ne mehessen a gyerekek közé olyan nevelő, akit a pedagógiai osztály nem tart alkalmasnak”, mivel az a „mozgalmi céloknak” is árt.50 Fisch azonban egyáltalán nem volt anticionista, s nem folytatott ideo lógiai küzdelmet a cionizmussal, hanem elfogadta azt a megújult zsidó közélet 48 Lásd Novák Attila: A gyermekotthonok világa. In: Uő: Átmenetben. A cionista mozgalom négy éve Magyarországon (1945–49). Bp. 2000. 118–124. 49 ÁBTL 2.1.VI/74 (V-111/788). „Egri György” jelentése. Bp., 1953. máj. 5. 50 Dr. Fisch Adolf 1946. novemberi Pro Memoria feljegyzése. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XXXIII-4-a 1.d./6. Álláspontja szerint a zsidó neveléshez csak az általánoson keresztül vezet út: „Az általános nevelés örök problémája tehát az értelem fejlesztése, az érzelmi világ gazdagítása, helyes magatartás a különböző helyzetekben, tiszteletadás az igazi értékeknek, önállóság. Aki ezt az általános nevelést műveli, az elméletileg nem is tudja megkülönböztetni az öntudatos zsidó fogalmát az öntudatos ember fogalmától. Elit zsidó csak elit ember lehet.”
