Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1025 integráns részének. Még a baloldali cionista Ichud Mapai egyik pártnapján is tartott pszichológiai tartalmú előadást Budapesten, 1947 szeptemberében.51 Fisch minden bizonnyal 1952-ig töltötte be állását (az akkor már) Budapesti Izraelita Hitközségnek nevezett fővárosi hitközségi szervezetnél. 52 Fontos publicisztikai tevékenységet is kifejtett ebben az időben. Több cikket is közölt az Új Élet ben, a magyar zsidóság legfontosabb sajtóorgánumában, me lyek közül kettő kiemelkedő fontosságú volt, mivel amellett, hogy rávilágítanak pszichológiai éleslátására s megmutatják rabbinikusi énjét is, komoly pedagógiai és homiletikai tartalommal is bírnak. Az első Ha győzöd hittel, testvér címmel je lent meg, 1945. augusztus 1-jén.53 A cikk megszólítottjai a deportálásokból, lágerekből, gettókból visszatért magyar zsidók. Fisch azt a lelkiállapotot mutatta be, amely sebzett volt az üldözések miatt, de amelyben dolgozott a már megkezdett úton való továbbhaladás kényszere is. A „menni vagy maradni” kérdése foglalkoztatta a szerzőt, aki valójában a maradás mellett voksolt, amennyiben annak megteremtődnek a lelki és morális előfeltételei: „Az ártatlanul rettenetesen megbántott ember teljességgel kiengesztelhetetlen és gyógyíthatatlan, ha nem érzi meg abban a bűnben is, amelyet ellene követtek el, a közös emberi természetet”– írja.54 Meg kell érezni azt a „tragikus végzetet”, melyet a „lelkünk mélyén mindannyian hordozunk”, s hangsúlyozta, hogy a vétkezésben nincsen különbség zsidó és nem zsidó között. Az ember sokszor méltatlan Isten „képmásának a viselésére”. Határozott állásfoglalása szerint azonban a zsidóknak vissza kell utasítaniuk azt a gyakran elhangzó érvet, miszerint „mások is szenvedtek”, vagy hogy mások éppen annyit szenvedtek, mint ők. (Ugyanakkor a zsidó hagyomány alapján zsidó örökségnek nevezi az „erkölcsi magaslatot”, melynek alapján minden gyilkosságot egyformán borzalmasnak nevezhetünk.) Felteszi a kérdést, hogy ha a zsidó menni akar, akkor van-e hit önmagában ahhoz, hogy igazán felnőtt legyen, hiszen fegyvertelen lesz a sok „felfegyverzett kamasz” között. Ha azonban az embert a lelke arra kényszeríti, hogy „nógasd a magyar népet a felfelé vivő úton [...] akkor azt mondom neked, tanítani csak azt lehet, akit szeret az ember” – szögezi le. 55 Fisch cikkéből világosan kiolvasható a kortárs cionista mozgalmi élet egyfajta kritikája is. Óvja ugyanis a zsidóságot attól, hogy éretlen vagy éppen traumatizált, a vészkorszakot éppen túlélt ifjak között – amilyenek voltak akkor a zsidó 51 Az előadás címe A galuti zsidó lélek volt, és 1947. szeptember 1-re meghirdették meg. A III. Negyedév műsorai. The Moshe Sharett Israel Labour Party Archive (Bet Berl) 101/47. 52 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Összefoglaló jelentés. Bp., 1953. máj. 7. 53 Fisch Adolf: Ha győzöd hittel, testvér. Új élet, 1945. augusztus 1. 3. 54 Uo. 55 Uo.
