Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1023 hogy Hahn fizikai munkáját erősebb emberek segítsék, ő pedig esténként ókori történelemből tartott előadásokat sorstársainak.41 A munkaszolgálat után a vele jó viszonyt ápoló, a Zsidó Tanácsot vezető Stöckler Lajos az élelmiszerosztályon helyezte el. 42 Stöcklerrel való viszonya nem tűnt egyoldalúnak, hiszen egy másik vallomás szerint éppen Stöckler volt az, aki a karrierjét Fischnek köszönhette, mivel Bosnyák Zoltán, Endre László belügyi államtitkár „zsidóügyi tanácsadója” Berend Béla szigetvári rabbin keresztül jutott el Fischig és Stöcklerig. E verzió szerint Stöckler hálás volt Fischnek, és a háború befejezése után ezért is támogatta őt. 43 A felszabadulás után Fisch Adolf hitoktatási tanfelügyelő lett a Pesti Izraelita Hitközségben és hirtelen egy többfrontos harc élén találta magát.44 A PIH rabbijaival együtt küzdött a zsidó gyerekek vallásoktatásának lehetőségéért akkor is, amikor egyes anyakönyvezett zsidó gyerekek szüleinek megváltozott a vallási hovatartozása. Gellért Endrével, a másik pedagógiai vezetővel együtt állást foglalt a modern héber nyelv tanításának fontossága mellett is.45 Már 1945 májusában, nem sokkal a háború befejezése után kétségbe vonta a neológia identitáspolitikai koncepcióját, amely szerint a zsidóság az egyik magyarországi vallásfelekezet, és „negatív akrobatikának” nevezte az „izraelita-magyarságot”.46 Szerinte a zsidóság és magyarság „összeegyeztethetősége” immár kérdésessé vált, így őszintén lehet és kell is „zsidó zsidóságról” és az „ősi-új” országba való visszatérésről beszélni. 47 Fischnek ez a sajátos, a hagyományos magyar–zsidó együttélésre épülő neológ felfogással szembenálló álláspontja azonban nem tette kritikátlan hívévé a háború után kibontakozó magyar cionista mozgalomnak, és nem volt hajlandó pedagógiai elvei tekintetében sem kompromisszumokat kötni. Eközben karrierje haladt előre, s 1946 elejétől a Joint egyik pedagógiai vezetője lett: az árva és félárva zsidó gyerekek számára létesített napközi- és bentlakásos otthonokért volt felelős. A vészkorszak után zsidó gyerekek ezrei maradtak szülők 41 Kati Morrison személyes közlése e-mailen. 2020. ápr. 10. (A szerző tulajdonában.) 42 ÁBTL 2.1.VI/74 (V-111/788). József András kihallgatása. Jegyzőkönyv. Bp., 1953. márc. 2. 43 ÁBTL 2.1.VI/74 (V-111/788). Jelentés. Fisch Adolf ügye. Bp., 1953. febr. 20. 44 Bányai Viktória – Gombocz Eszter: Budapesti zsidó iskolák a Holokauszt után 1945–48. Új Pedagó giai Szemle 65. (2015) 7–8. sz. 57–76. 45 Uo. 46 Fisch Adolf levele a PIH vallásoktatói testületéhez. Idézi: Bányai V. – Gombocz E.: Budapesti zsidó iskolák. Uo. 47 Fisch Adolf e nézeteivel 1953-ban, az ÁVH kihallgatási jegyzőkönyveiben is találkozunk, ahol a kihallgatást végző tisztnek magyarázta el, hogy a neológia ellentmondásba került a korral és meg fog szűnni: „Ezzel a kapott információval az volt a célom, hogy meggyőzzem a neológ zsidókat, hogy fennmaradásuk módja a kivándorlás. Vagy azt választják, hogy kivándorolnak, vagy beolvadnak a nem zsidó Magyarországba.” (A kihallgatás során kénytelen volt eleget tenni a koncepciós szándéknak, s elismerte, hogy „információkat gyűjtött” az analitikusok között.) ÁBTL 2.1.VI/74 (V-111/788). József András kihallgatási jegyzőkönyve. Bp., 1953. ápr. 7.
