Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1017 szolgálatában álltak.10 A Szabad Nép már másnap közölte a hírt, 11 két nap múlva pedig megjelentetett egy publicisztikát is a tárgyban, amely magán hordozta a fokozódó sztálini paranoia újabb vonásait is.12 (Sztálin valójában az egyébként lojális zsidó orvosokat szemelte ki arra, hogy rájuk hivatkozva újabb tisztogatást hajtson végre a pártban.) A budapesti cikk nem pusztán közölte a letartóztatások tényét, hanem világosan ki is jelölte a politikai kampány célpontjait, a Jointot és a cionistákat, miközben utalt a történelmi előzményekre és a Slánský-per által jelzett nemzetközi kontextusra is. A zsidóellenes politikai kampányok nem voltak új keletűek a szocialista táborban. A Szovjetunióban már 1950 előtt elkezdték felszámolni az egyes zsidó szervezeteket (lásd a Zsidó Antifasiszta Bizottság sorsát), sőt, ezzel kapcsolatban több embert ki is végeztek.13 Csehszlovákiában perbe fogták és elítélték Rudolf Slánskýt (1901–1952) és 13 társát, akik közül tízen zsidó származásúak voltak, majd december elején többedmagával kivégezték a csehszlovák kommunista párt egykori főtitkárát. A vádak között szerepelt a cionizmus is, sőt a vádlottak padján szintén helyet foglalt egy baloldali izraeli újságíró és aktivista, az erősen szovjetbarát Mordechai Oren (1905–1985), akit egyszerűen elraboltak Prágában a csehszlovák belügyi szervek. De Romániában is zajlottak hasonló anticionista ügyek; Ana Pauker (1893–1960) román kommunista vezetőt és külügyminisztert például először a pártból zárták ki 1952 májusában, majd 1953 februárjában le is tartóztatták. Magyarországon 1953. január 3-án Rákosi Mátyás (1892–1971) villájában letartóztatták Péter Gábort. Rákosinak a Politikai Bizottság előtt elmondott február 19-ei beszédéből derült csak ki, hogy milyen szerepet szántak az ÁVH volt vezetőjének: a „katolikus kémvonal” meggyengülése után a „cionista kémvonallal” foglalkozó perek egyik vádlottja lett. Rákosi a cionizmusról mint kémszervezetről beszélt, s kijelentette, hogy „Most amikor Csehszlovákiában felmerült a Slánskýügy, utána pedig a Szovjetunióban a 9 orvos ügye, természetes, hogy nálunk is felfigyeltünk erre, és most a Péter-ügy felgöngyölítésével kapcsolatosan kiderült, hogy Péter körül – azon kívül, hogy rendőrspiclik voltak – ezek a rendőrspiclik túlnyomó többsége vagy cionista volt, vagy aktív nyilas, Gestapo-ember.”14 Nem 10 Gereben Ágnes: Ilja Ehrenburg és a szovjet állami antiszemitizmus. Kortárs 44. (2000) 6. sz. 94–106. 11 Terrorista orvoscsoportot lepleztek le a szovjet állambiztonsági szervek. Szabad Nép, 1953. január 14. 3. 12 A terrorista orvoscsoport leleplezése. Szabad Nép, 1953. január 15. 1. 13 A Zsidó Antifasiszta Bizottság a Szovjetunióban a német támadás után jött létre. A szervezetben a kezdeti politikai szakaszt hamarosan felváltotta a kulturális önépítkezés igénye. Vezetője, Szolomon Mikhoelsz cserbenhagyásos gázolás áldozata lett Minszkben, 1948-ban (minden bizonnyal Sztálin így végzett vele). Vezetőiket letartóztatták és 13 vádlottat 1952 augusztusában ki is végeztek. A júliusban lezajlott per során kémkedéssel, idegen hatalom számára végzett információgyűjtéssel vádolták őket. 14 Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor. Bp. 2017. 186–187.
