Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT 1018 mulasztotta el megemlíteni, hogy pár nappal korábban az izraeli Ramat Ganban bombát dobtak a szovjet nagykövetségre – a moszkvai letartóztatások elleni tiltakozásul. Hiába határolódott el a merénylettől az izraeli kormány nevében David Ben Gurion (1886–1973) miniszterelnök, a Szovjetunió megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a zsidó állammal. Rákosi ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy miután a Szovjetunió megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, „meg kell vizsgálnunk, hogy soraink közé belopództak-e cionisták”.15 A magyar pártvezető megemlítette az MDP-tag Stöckler Lajos (1897–1960) nevét is, akit Gestapo-kémnek nevezett. Péter Gábor és társai ügye több mint 110 embert érintett, akiket több hullámban tartóztattak le. Januárban elsősorban a magas rangú ÁVH-s vezetőket fogták le, de a politikai rendőrség középső és alsóbb szintjeit is érintették a tisztogatások. Február elején az MDP elitjének több, zsidó származású tagját vették őrizetbe, így Bárd Andrást (1900–1967), a Központi Ellenőrző Bizottság titkárát és Szirmai Istvánt (1906–1969), a Magyar Rádió elnökét. Vas Zoltánt (1903–1983) és Kovács Istvánt (1911–2011) pedig lefokozták. Ahhoz azonban, hogy a „cionista összeesküvés” hihető is legyen, úgy vélték, hogy nemcsak zsidó származású káderek tucatjait, de „zsidó zsidókat”, a zsidó intézményrendszer különféle szintjein működő funkcionáriusokat is vád alá kell helyezni. Így került sor a már kiszemelt Stöckler Lajos, Domonkos Miksa (1890–1954), a Pesti Izraelita Hitközség 1945 és 1950 közötti főtitkára, Csengeri Leó (1887–1967), a debreceni zsidó hitközség elnöke és Benoschofsky Ilona (1913–1997), a Zsidó Világkongresszus magyarországi tagozatának főtisztviselője letartóztatására 1953 januárja és márciusa között.16 (Stöckler ese tében egyértelműen köztörvényes ügyet akartak kreálni, a Szabad Nép ugyan is úgy számolt be letartóztatásáról, hogy a „volt gyáros” lakásán „jelentékeny mennyiségű dollárt és svájci frankot találtak elrejtve”.17 ) Ahhoz azonban, hogy meglegyen a párhuzam a moszkvai történésekkel, orvosokat, mégpedig „cionista orvosokat” is le kellett tartóztatni: így vitték el a Szabolcs utcai Zsidó Kórházból az elkötelezett és harcos kommunista Benedek László főorvost, illetve Zádor Imrét, a Kútvölgyi Kórház ideggyógyászát. Emellett a Joint segélyadományaival foglalkozó embereket is őrizetbe vettek. De bevontak a perekbe a már 1949-ben letartóztatott és elítélt cionistákat is: Dénes Bélát és dr. Gálos Henriket (utóbbit közben ki is telepítették), valamint – mellékszálként 15 Uo. 187. 16 Domonkost március 3-án vették őrizetbe, Stöckler Lajost január 15-én, Benedek Lászlót január 16-án, Csengeri Leót február 4-én, Bartók Ervint március 17-én. Ők lettek később a „Benedek László és társai” ügy alanyai. ÁBTL 2.1 IV/4 (V-150233). Dr. Benedek László. 17 Őrizetbe vett valutarejtegető. Szabad Nép, 1953. január 17. 2.
