Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
102 A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS TÁRSADALOMPOLITIKAI VETÜLETEI A HORTHY-KORSZAKBAN VKM összejátszásán alapultak volna. A felelősséget a VKM viselné, amely bizalmasan utasítja az igazgatót a szelekció érvényesítésével kapcsolatban. A kicsapást olyan „buktató” tantárgyak bevezetésével lehetett volna például megvalósítani, melyek osztályozásába az igazgató is beleszólhat (például: „általános műveltség” és „társadalmi magatartás”). „A nehézség az – fejtette ki az egyik ilyen tervezet szerzője –, hogy ezt az elvet nem lehet kimondani. Véleményem szerint azonban meg lehet valósítani nyílt bevallás nélkül is. Ami a dolog morális részét illeti, semmi aggodalomra való okot nem látok benne. Ez régente a dolgok természetes rendje szerint is így volt.” 90 A tanácskozások során felmerült olyan ötlet is, hogy a társadalom (vagyis a szülők) „antiszelekciós hangulatát” sajtókampány útján kéne befolyásolni, cikkeket közölve például a bukott nebulók öngyilkossági kísérleteiről. Nagyon is releváns észrevétel volt viszont, hogy a szelekciót nem lehet elfogadtatni a szülőkkel mindaddig, míg az alternatívát jelentő középfokú szakképzés intézményei ki nem épülnek. 91 A szelekcióval kapcsolatban az volt az egyik legnagyobb nehézség, hogy a tanárok – az OKT véleménye szerint – sok esetben nem vállalták a felelősséget a buktatásért (tekintettel a diák sorsára, a szülőkre, stb.), ezért inkább enyhébben osztályoztak. A központi szabályozás levette volna a felelősséget a tanár válláról, aki – egy találó megállapítás szerint – „általában nem a nemzettel, hanem a szülőkkel és a tanulókkal szemben érez felelősséget”. 92 A képesítés kérdése 1940–1941 folyamán háttérbe szorult, s végül nem született ezzel kapcsolatos jogszabály. Ez annak is köszönhető, hogy a szelekció nagyrészt okafogyottá vált. A fojtogató értelmiségi munkanélküliség a területvisszacsatolások és a háború következtében „magától” is enyhült, és a zsidóság drasztikus munkaerőpiaci és gazdasági szelekciója ekkor már elsősorban nem az oktatásügyre hárult, bár továbbra is maradt benne szerepe.93 A VKM ekkor már 90 Tamás Viktor (?) javaslata a középiskolai osztályozással és szelekcióval kapcsolatban. Az OKT Középiskolai Albizottsága 1935. nov. 26-ai üléséhez csatolt melléklet. OKT jegyzőkönyvek 1935–1936. OPKM K 91 Az OKT Középiskolai Albizottsága 1935. nov. 26-ai ülésének jegyzőkönyve. OKT jegyzőkönyvek 1935–36 OPKM K 92 Tamás Viktor (?) javaslata a középiskolai osztályozással és szelekcióval kapcsolatban. Az OKT Középiskolai Albizottsága 1935. nov. 26-ai üléséhez csatolt melléklet. OKT jegyzőkönyvek 1935–1936. OPKM K 93 Az OKT Gimnáziumi Bizottsága 1941. máj. 16-ai és 19-ei ülésein úgy döntött, hogy az érettségi képesítő hatályának kérdésével, mivel az már nem aktuális, nem foglalkozik. Balassa Brúnó hozzászólása szerint: „neves jogászok egyöntetű véleménye szerint a csonka ország törvényalkotása, különösen a második évtizedben, csakis a csonka ország érdekeire volt tekintettel, s nem gondolt az egész ország társadalmi és területi kérdéseivel. Következésképpen ma az elmúlt évtized törvényalkotása generális revízióra szorul. Még nem ismeretes a mód, hogy hogyan lehet ezt a revíziót alkotmányosan megoldani, de a megoldásnak el kell következnie. Mindenesetre a bizottság az 1934. XI. tc.-nek képesítő hatályra
