Századok – 2020

2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében

KARSAI LÁSZLÓ 999 neki minden körülmények között engedelmeskedni fog. A magyar holokauszt a Sztójay-perben sem kapta meg azt a figyelmet, amelyet a zsidók totális jogfosztá­sa, kirablása, és végül mintegy 440 000 ember deportálása megérdemelt volna. Az ügyészek rengeteg energiát pocsékoltak el a Sztójay-kormány tevékenységé­hez csak nagyon áttételesen kapcsolódó, valójában lényegtelen Törvényhozók Nemzeti Szövetségének vizsgálatára. Fölöslegesen faggatták Sztójayt arról, hogy mikor, hányszor fogadta Szálasit, azt azonban nem tudták bebizonyítani, mert nem is lehetett, hogy e találkozóknak bármi közük lett volna ahhoz, hogy a nyi­lasok vezérét a németek hatalomra juttatták. Horthy (és Sztójay is) azt hitte, hogy ha „rendezik” a magyarországi zsidókér­dést, akkor Magyarország visszanyeri szuverenitását.47 A fő cél: a német megszál­ló csapatok kivonása érdekében nem tűnt túl nagy árnak az ország „zsidótlanítá­sa”. Sztójay a népbíróság előtt joggal hivatkozott arra, hogy ő régóta, már berlini magyar követként is többször sürgette a magyar politikai vezetést, hogy „oldják meg” a magyarországi zsidókérdést, kövesse Magyarország ezen a téren is a német példát.48 Perének IV. rendű vádlottja, Szász Lajos, a kormány iparügyi miniszte­re is azt állította: a németek egyenesen a zsidókérdés megoldásától tették függővé, mikor lesz vége a megszállásnak. 49 A németeknek rendkívül fontos volt a magyarországi zsidókérdés megol­dása. A megszálló erőkkel együtt érkezett Budapestre Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt – RSHA) vezetője, valamint Adolf Eichmann, a Gestapo IV-B-4 (zsidóügyi) osztályának vezetője, illetve a különböző európai országok „zsidótlanításában” addigra már nagy ta­pasztalatra szert tett szakértői gárdája. Azt Sztójay vallomásából tudjuk, hogy március 20-án, amikor még csak kijelölt miniszterelnök volt, Kaltenbrunner a német követségen a zsidókérdés „megoldásáról” tárgyalt vele.50 A per során több vádlott is vallotta, hogy már a március 22-ei első kormányülésen közölte Sztójay, mit követelnek a németek a zsidókérdés kapcsán. Rátz Jenő szerint a minisz­terelnök a kormány munkarendjét meghatározva „a munka élére a zsidókérdés megoldását tette”.51 A kormány pedig habozás és késlekedés nélkül hozzá is lá­tott a német követelés teljesítéséhez. A március 29-ei minisztertanácson a kor­mány már sorozatban tárgyalta és fogadta el a zsidók és zsidónak minősített ma­gyar állampolgárok totális jogfosztását és kirablását célzó rendeleteket. Kunder 47 Turbucz Dávid: Horthy Miklós antiszemitizmusa. A kormányzó szerepe a zsidóság sorsának alaku­lásában 1919 és 1944 között. Kommentár 7. (2012) 5. sz. 58–63. 48 A magyar Quisling-kormány i. m. 201. 49 Uo. 317. 50 Uo. 199. 51 Uo. 245.

Next

/
Oldalképek
Tartalom