Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 998 tudott, és a népügyész az egész témát ejtette. Pedig az 1944-es német megszállás előtt a keleti frontra kiküldött zsidó munkaszolgálatosok közül került ki a magyar holokauszt áldozatainak többsége. Zömük megalázott, elcsigázott, kiéhezett állapotban került szovjet fogságba, ahol ezrével haltak meg.41 Szalai Sándor politikai ügyész a jegyzőkönyv szerint próbálkozott még a munkaszolgálatos-téma feszegetésével, de Szombathelyi ebben a kérdésben sem ismerte el, hogy Bárdossyt felelősség terhelné. Közölte, hogy a zsidó munkásszázadok kiküldése a keleti frontra a honvédelmi miniszter és alárendeltjei hatáskörébe tartozott. 42 Bárdossy magát egy demokratikusan megválasztott parlament kormánypárti többsége által támogatott, legitim kormány fejének tekintette, és meggyőződése volt, hogy az ország lakosságának nagy többsége egyetértett a politikájával.43 Ezt sem az ügyészek, sem a népbírák ott és akkor meggyőzően cáfolni nem tudták. Az egyik tanú, Rassay Károly liberális képviselő is úgy látta, hogy ha akkor, 1941 júniusában megszavaztatták volna a Szovjetunió elleni háborúba való belépést a képviselőkkel, legfeljebb 10–15-en álltak volna ellen.44 Bárdossy védője szerint védence pusztán „eszköz volt a politikai, hatalmi, gazdasági és geográfiai szükségszerűségek szorító markában. Egyéves miniszterelnöksége alatt politikáját a végzet vaskeze irányította, az időbeli és helybeli környezet.” 45 A Sztójay-per Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után Horthy Miklós kormányzónak még maradt némi mozgástere, hatalma. A teljhatalmú német megbízott, Edmund Veesenmayer elsőszámú miniszterelnök-jelöltjét, Imrédy Bélát egy megvető kézmozdulattal és állítólag a jelölt zsidó származására hivatkozva vissza is utasította. Ugyanígy járt el, amikor Veesenmayer két másik szélsőjobboldali, nácibarát politikus-katonatisztet, Rátz Jenőt és Ruszkay Jenőt javasolta miniszterelnöknek. (Rátz végül miniszterelnök-helyettes lett az új kormányban.) Sztójay Dömét, volt berlini követét a kormányzó azért tartotta alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mert ezzel is üzenni akart az antifasiszta hatalmaknak. Tudtukra kívánta adni, hogy a miniszterelnöki posztot egy báb, a németek bizalmi embere tölti be.46 Talán abban is bízott, hogy Sztójay, mint egykori katonatiszt, 41 „fegyvertelen álltak az aknamezőkön...” Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon I–II. Szerk. Karsai Elek. Bp. 1962. 42 A Bárdossy-per i. m. 1945. október 31./ 35. 43 Uo. 1945. október 30./ 41. 44 Uo. 1945. október 31./ 57. 45 Uo. 1945. november 2./ 68. 46 A Sztójay-kormány megalakításáról részletesen lásd A magyar Quisling-kormány i. m. 60–66.
