Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 996 tömeggyilkossága, ahol az áldozatok száma meghaladta a 10 000 főt.32 Ha fi gyelembe vesszük, hogy a Szovjetunió elleni hadba lépésünkkel, amelyért a fő politikai felelősség – ahogyan ezt Bárdossy jogosan hangoztatta – Horthy Miklós kormányzót terhelte, vagy az 1944 kora őszén a háborúból való kiugrás megakadályozására megalakult politikai csoportosulással, a viszonylag jelentéktelen Törvényhozók Nemzeti Szövetségével – és abban Bárdossy tevékenységével – milyen sok időt töltött perének során a népbíróság, akkor a kőrösmezői deportálásokra fordított időt viszonylag jelentéktelennek kell tartanunk.33 Az utolsó szó jogán elmondott beszédében ő maga sem tért ki erre a kérdésre, és halálos ítélete indoklásában sem említették ezt meg. A „délvidéki razzia” idején magyar katonák és csendőrök 1942 januárjában csaknem 3500 embert mészároltak le.34 A vádirat ezzel kapcsolatban ismét csak azt kifogásolta, hogy ezt a miniszterelnök nem akadályozta meg.35 Bárdossy jo gosan védekezett azzal, hogy amint értesült arról, hogy az eredetileg partizánok felkutatására és elfogására szervezett „razzia” tömegmészárlássá fajult, kezdeményezte a felelősök megbüntetését. Mivel azonban kevesebb mint két hónapon belül már nem volt miniszterelnök, arról már nem tehetett, hogy a főbűnösöket végül nem ítélték el. Vallomását Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök is megerősítette, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „követelte a felelősségre vonást”.36 Sem Bárdossy, sem védője nem hangsúlyozta, hogy akkoriban (vagyis 1942 tavaszán-nyarán), amikor a nácik „elindították” a holokausztot, elkezdtek működni a haláltáborok, és a németeken kívül a románok és a litvánok is tízezrével gyilkolták a zsidókat, milyen komoly, elsősorban a nyugati szövetségeseknek szóló gesztus volt a miniszterelnök részéről egyáltalán hadbíróság elé állítani olyan katonatiszteket és csendőröket, akik „csak” néhány ezer civilt öltek meg. Bízvást a költői túlzások közé sorolhatjuk a népügyész azon kijelentését is, amely szerint „a magyar kormány szenvtelenül tűrte az újvidéki borzalmakat és 32 Klaus-Michael Mallmann: Der qualitative Sprung im Vernichtungsprozess. Das Massaker von Ka menez Podolsk, Ende August 1941. In: Jahrbuch für Antisemitismusforschung 10. Hrsg. Wolfgang Benz et. al. Berlin 2001. 239–264. 33 Az első tárgyalási nap jegyzőkönyve 109 géppel írott oldal terjedelmű, és ez tartalmazza a vádiratot is. A második napon, október 30-án a kőrösmezői deportálásokkal mindössze két oldalon (38–39.) foglalkoztak a 124 oldalas jegyzőkönyvben. 34 Az 1942-es délvidéki razziáról részletesen lásd A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918–1947. Bp. 2004. Sajti 3340 eltűnt és 3309 kivégzett áldozatot említ, közülük 2550 szerb és 743 pedig zsidó volt. Uo. 282. Az újabb szerbiai szakirodalom magasabb áldozati számokról tud. Aleksandra Terzić – Željko Bjeljac: The extermination of jewish Population and heritage in Bačka Region of AP Vojvodina (Serbia). Trames 18. (2014) 1. sz. 39–55. 35 Bárdossy-per i. m. 1945. október 29./ 5. 36 Uo. 1945. október 31./ 21.
