Századok – 2020

2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében

A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 996 tömeggyilkossága, ahol az áldozatok száma meghaladta a 10 000 főt.32 Ha fi ­gyelembe vesszük, hogy a Szovjetunió elleni hadba lépésünkkel, amelyért a fő politikai felelősség – ahogyan ezt Bárdossy jogosan hangoztatta – Horthy Miklós kormányzót terhelte, vagy az 1944 kora őszén a háborúból való kiugrás meg­akadályozására megalakult politikai csoportosulással, a viszonylag jelentéktelen Törvényhozók Nemzeti Szövetségével – és abban Bárdossy tevékenységével – mi­lyen sok időt töltött perének során a népbíróság, akkor a kőrösmezői deportálá­sokra fordított időt viszonylag jelentéktelennek kell tartanunk.33 Az utolsó szó jogán elmondott beszédében ő maga sem tért ki erre a kérdésre, és halálos ítélete indoklásában sem említették ezt meg. A „délvidéki razzia” idején magyar katonák és csendőrök 1942 januárjában csaknem 3500 embert mészároltak le.34 A vádirat ezzel kapcsolatban ismét csak azt kifogásolta, hogy ezt a miniszterelnök nem akadályozta meg.35 Bárdossy jo ­gosan védekezett azzal, hogy amint értesült arról, hogy az eredetileg partizánok felkutatására és elfogására szervezett „razzia” tömegmészárlássá fajult, kezdemé­nyezte a felelősök megbüntetését. Mivel azonban kevesebb mint két hónapon belül már nem volt miniszterelnök, arról már nem tehetett, hogy a főbűnösöket végül nem ítélték el. Vallomását Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök is megerő­sítette, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „követelte a fele­lősségre vonást”.36 Sem Bárdossy, sem védője nem hangsúlyozta, hogy akkoriban (vagyis 1942 tavaszán-nyarán), amikor a nácik „elindították” a holokausztot, el­kezdtek működni a haláltáborok, és a németeken kívül a románok és a litvánok is tízezrével gyilkolták a zsidókat, milyen komoly, elsősorban a nyugati szövetsé­geseknek szóló gesztus volt a miniszterelnök részéről egyáltalán hadbíróság elé állítani olyan katonatiszteket és csendőröket, akik „csak” néhány ezer civilt öltek meg. Bízvást a költői túlzások közé sorolhatjuk a népügyész azon kijelentését is, amely szerint „a magyar kormány szenvtelenül tűrte az újvidéki borzalmakat és 32 Klaus-Michael Mallmann: Der qualitative Sprung im Vernichtungsprozess. Das Massaker von Ka ­menez Podolsk, Ende August 1941. In: Jahrbuch für Antisemitismusforschung 10. Hrsg. Wolfgang Benz et. al. Berlin 2001. 239–264. 33 Az első tárgyalási nap jegyzőkönyve 109 géppel írott oldal terjedelmű, és ez tartalmazza a vádiratot is. A második napon, október 30-án a kőrösmezői deportálásokkal mindössze két oldalon (38–39.) foglalkoztak a 124 oldalas jegyzőkönyvben. 34 Az 1942-es délvidéki razziáról részletesen lásd A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918–1947. Bp. 2004. Sajti 3340 eltűnt és 3309 kivégzett áldozatot említ, közülük 2550 szerb és 743 pedig zsidó volt. Uo. 282. Az újabb szerbiai szakirodalom magasabb ál­dozati számokról tud. Aleksandra Terzić – Željko Bjeljac: The extermination of jewish Population and heritage in Bačka Region of AP Vojvodina (Serbia). Trames 18. (2014) 1. sz. 39–55. 35 Bárdossy-per i. m. 1945. október 29./ 5. 36 Uo. 1945. október 31./ 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom