Századok – 2020

2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében

KARSAI LÁSZLÓ 993 tulajdonképpen teljes mértékben csődöt mondott és itt van, ha részletekben is, a III. zsidótörvény.”18 A politikai cinizmus kategóriájába kell sorolnunk, hogy Imrédy azt állítot­ta: a második zsidótörvény „lehetővé tette azt is, hogy más európai országokból is hozzánk jöttek be azok, akik ott rosszabb körülmények között éltek”.19 Sem az Imrédy-, sem az azt követő kormányok idején nem az 1939. évi IV. tc. kö­vetkeztében, hanem annak ellenére is próbáltak zsidók a német megszállás vagy befolyás alatt élő országok egy részéből, főleg Lengyelországból, a Cseh-Morva Protektorátusból, Romániából és természetesen a Harmadik Birodalomból Magyarországra menekülni. Ezekben az országokban ugyanis a zsidók nem egy­szerűen „rosszabb körülmények között éltek”, hanem az életük forgott halálos ve­szélyben, és ezt Imrédy Béla mint a magyar politikai elit tagja jól tudta a második világháború idején. Az egyik népbíró kérdésére válaszolva Imrédy elismerte, hogy a Képviselő­házban javasolta a zsidók gettókba zárását. Igaz, ezt már nem miniszterelnök­ként, hanem egy szélsőjobboldali új párt, a Magyar Megújulás Pártja vezető­jeként.20 Talán méltóságán alulinak érezte akkor és ott azzal védekezni, hogy ezzel és ennél radikálisabb antiszemita javaslatokkal korántsem volt „magányos harcos” a Képviselőházban. Hosszasan lehetne sorolni ugyanis azoknak a kép­viselőknek a nevét, akik hozzá hasonlóan a zsidók totális jogfosztását, gettóba zárását, és végső célként az országból való kitelepítésüket javasolták, követelték már 1941–1942-ben. 21 A Bárdossy-per Annak, hogy a Horthy-rendszer miniszterelnökei közül elsőként Bárdossy Lászlót állították népbíróság elé 1945. október 29-én, aktuálpolitikai okai is lehettek. 22 Néhány héttel korábban ugyanis még Szálasi Ferenc „nemzetvezetővel” és kor­mányának tagjaival akarták elkezdeni azoknak a felelősségre vonását, akik, mint Major fogalmazott: „a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve 18 Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója I–XIX. Bp. 1939– 1944. XIII. 320. (1942. június 2.) 19 Imrédy Béla a vádlottak padján i. m. 367. 20 1942. november 25-én, a költségvetési vitában szólalt fel. KN 1939–1944. XVI. 185–201. Be­szédének a zsidók gettóba zárásával és vagyonuk elkobzásával kapcsolatos részét idézi: Imrédy Béla a vádlottak padján i. m. 215. 300. jegyz. 21 Matolcsy Tamás 1941. június 30-án (KN 1939–1944. X. 339.), Maróthy Károly 1941. november 12-én (KN 1939–1944. XI. 99.), Budinszky László 1941. november 26-án (KN 1939–1944. XII. 77.), Kovách Gyula 1942. április 29-én (KN 1939–1944. XIII. 175.), Gosztonyi Sándor 1942. június 9-én (KN 1939–1944. XIII. 427.) javasolta a zsidók gettóba zárását. 22 A Bárdossy-perről lásd Bárdossy László a népbíróság előtt. Szerk . Pritz Pál. Bp. 1991.

Next

/
Oldalképek
Tartalom