Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 990 kijelentette, hogy szerinte „Horthy gyermekei ülnek” a vádlottak padján, a per pedig „fasiszták elleni per”.5 Marosán alaptétele az volt, hogy a német megszál lás a 25 éves horthysta politika következménye volt. 6 Tanulmányomban a következő kérdésekre próbálok meg választ adni az 1945–1946-ban népbíróság elé állított, halálra ítélt és kivégzett miniszterelnökök (Bárdossy László, Imrédy Béla, Sztójay Döme és Szálasi Ferenc) peranyagának elemzése során: milyen vádakat fogalmaztak meg a magyar zsidók jogfosztásával, kirablásával és végül a deportálásukkal kapcsolatban a népügyészek és a politikai ügyészek, s azokat milyen bizonyítékok és tanúvallomások alapján? Hogyan próbáltak védekezni a vádlottak, és mit tudhattak meg az eljárásokat figyelemmel követők a magyar zsidóság második világháborús szenvedéstörténetéről e perek alapján? Az Imrédy-per Ha a magyar holokauszt története szempontjából vizsgáljuk a nagy politikai pereket, akkor nem a perek megrendezésének sorrendjét (Bárdossy-per: 1945. október 29. – 1945. november 3.; Imrédy-per: 1945. november 14–23.; Szálasi-per: 1946. február 5. – 1946. március 1.; Sztójay-per: 1946. március 4–22.) kell követnünk. A jogfosztástól a népirtásig vezető úton, vagyis a magyar holokauszt történeti kronológiai rendje szerint kell haladnunk, amelynek első nagyobb állomása az 1938 tavaszán elkezdődött diszkriminatív törvény- és rendeletsorozat volt. Ezt hivatalosan még Darányi Kálmán miniszterelnök7 kezdeményezte. Utóda, Imrédy Béla8 vádiratának IV. pontja – rendkívül erős túlzással – az 1938. évi XV. és az 1939. évi IV. tc.-eket (az úgynevezett első és második zsidótörvényt) a „vétlen magyar állampolgárok legsúlyosabb jogfosztását” tartalmazónak nevezte. 9 A jogfosztás folytatódott Bárdossy miniszterelnöksége alatt (1941. április 7. – 1942. március 7.), és csúcspontját a német megszállás idején, a Sztójay Döme vezette kormány (1944. március 22. – 1944. augusztus 29.) alatt érte el. A magyarországi népbíráskodás egyik jellemzője az volt, hogy az eljárások során a legnagyobb bűnösnek és a legbűnösebb rendszernek Szálasi Ferencet, illetve az ő rezsimjét tekintették. Dr. Pálosi Béla, a Sztójay-per tanácsvezető bírája például 5 A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme és bűntársai a népbíróság előtt. Szerk. Karsai László – Molnár Judit. Bp. 2004. 587–588. 6 Uo. 586. 7 Darányi Kálmán (Bp., 1886. március 22. – Bp., 1939. november 1.), miniszterelnök 1936. október 10. – 1938. május 14. között. 8 Imrédy Béla (Bp., 1891. december 29. – Bp., 1946. február 28.), miniszterelnök 1938. május 14. – 1939. február 16. között. 9 Az Imrédy-perről lásd Imrédy Béla a vádlottak padján. Szerk. Sipos Péter. Bp. 1999. 133.
