Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
989 SZÁZADOK . () . SZÁM Karsai László A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN A felszabadulás után hatalomra került antifasiszta pártok vezetői, törvényhozói és (nép)bírái természetesnek tartották, hogy az előző rendszer vezetőit, elsősorban a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes Párt vezérét, Szálasi Ferencet és kormányának tagjait felelősségre kell vonni, halálra kell ítélni és ki kell végezni. A „bíró maga a magyar nép” – fogalmazta meg egyik nyilatkozatában Major Ákos népbíró –, Szálasiék bűnhődése pedig „erkölcsi elégtétele minden becsüle tes szándékú magyarnak”.1 Ries István igazságügyminiszter pedig leszögezte: a háborús főbűnösök ügyének elbírálása „nem jogi , hanem elsősorban politikai kérdés [...] ezek a bűnösök nem várhatnak igazságot , csak megtorlást .” 2 Szalai Sándor (Rieshez hasonlóan szintén holokauszt túlélő), a Bárdossy-per politikai ügyésze, 1919-től, vagyis a magát ellenforradalminak nevező rendszer hatalomra kerülésétől kezdve valamennyi magyar miniszterelnököt a vádlottak padjára ültette volna. Ries is kimondta azt, amit a nagy politikai perekben az ügyészek és a népbírák többször is hangsúlyoztak: a magyar nép ártatlan, mindenről vezetői tehetnek, és ezt a perekkel, a főbűnösök elítélésével is be kell bizonyítani.3 Dr. Kiss Aladár, aki a Szálasi-perben a Nyilaskeresztes Párt úgynevezett „párt építés-vezetőjének”, Gera Józsefnek a védője volt, védőbeszédében elégedetten állapította meg, hogy a perben a vádlottak padjára került ugyan az országnak, a nemzetnek a becsülete is, de mind a népügyész, mind a politikai ügyész kidomborította, hogy: „ez az ország, ez a nemzet nem bűnös”.4 Marosán György, szociáldemokrata pártvezető, a Sztójay-per politikai ügyésze vádbeszédében Horthy Miklós kormányzóra utalva Horthy-fasizmust emlegetett, s 1 Kelemen István: Szálasiék tetemrehívása. Haladás, 1945. október 6. 8. 2 Ries István: A népbíróság védelmében. Népbírósági Közlöny, 1945. november 8. 1. (Kiemelések a szerzőtől.) 3 Bárdossy-per, hiteles gyorsírói jegyzőkönyv dr. Bárdossy László ügyének főtárgyalásáról. Géppel írott másolat, kézirat. Bp. 1945. 466. (a továbbiakban: A Bárdossy-per). Az idézett rész: 1945. november 2./ 50. (Mivel a per jegyzőkönyvének oldalszámozása nem folyamatos, hanem tárgyalási naponként újraindul, az idézett vagy hivatkozott rész oldalszámát a dátum után, jelet követően közlöm). Szalai szavaival: „ma ennek a népnek a megítélése a világban nagyrészt attól függ... annak bebizonyításától függ, hogy felette egy klikk uralkodott.” Uo./ 52. Amikor megindokolta, miért kér halálos ítéletet, kijelentette: „ebben az ítéletben mi most egy pontot teszünk és demonstráljuk, hogy ahhoz [az 1919– 1945 közötti rendszerhez – K. L.] semmi közünk, azzal leszámoltunk”. Uo./ 65. 4 BFL-XXV-1-a-293-1946. Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok. Szálasi Ferenc és társai pere (a továbbiakban: A Szálasi-per) 2615. (1946. febr. 23.)
