Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 986 izraeliták milyen arányban szavaztak a kormánypárti és az ellenzéki jelöltre, 111 az azonban bizonyos, hogy a politikai törésvonalak felekezeti tartalmakkal telítődtek. Ily módon a politika aktív szerepet játszott a zsidók individuumként és csoportként való azonosításában, illetve más csoportokkal való szembeállításában, ami alkalmassá válhatott nyílt vagy látens ellenszenvek és előítéletek keltésére és erősítésére. Összegzés A tanulmány bemutatta, hogy három város, illetve városrész dualizmus kori újságolvasói hogyan értesültek a környezetükben élő zsidó polgárokról, a lapok milyen együttélési mintákat kínáltak. Azt a nehezen megválaszolható kérdést is felvetettem, hogy a cikkek tartalma vajon utalhat-e az olvasótábor gondolkodásmódjára. Bár az újságok szerkesztőinek és munkatársainak társadalmi helyzete hasonló volt (a nemzeti kultúra legfontosabb közvetítői: tanárok, tanítók, lelkészek, írók és ügyvédek), a reprezentációk eltértek egymástól. A Magyar Paizs kiadó-tulajdonosának programjában a gazdasági nacionaliz mus és a nyelvi homogenizáció fonódott össze, ami a zalaegerszegi kisiparos társadalom érdekképviseletében, valamint az üzleti élet magyarosodásában konkretizálódott. A gazdaság és a társadalom korporatív (kollektív) szemlélete több cikkben kiegészült a nemzeti karakter ábrázolásával, így alkalmassá válhatott az ettől idegen zsidósággal szembeni előítéletek keltésére. Az olvasók (és a zalaegerszegi társadalom) markáns csoportját ugyanis a kisiparosok alkották (az alacsony előfizetési díjak is ezzel függenek össze), akiknek a panaszairól a lap gyakran tudósított,112 és az írásaiknak is helyet adott. H. P. iparos például arról számolt be, hogy hiányzik a parlamenti-politikai képviseletük, és a céhrendszer megszűnése óta a „laza társadalmi összetartás teljesen meggyengítette azt az elismerést, mellyel eddig az össztársadalom az iparos osztálynak adózott [...] az iparosok nem foglalnak el olyan helyet a társadalomban, mely őket méltán megilletné”.113 Ezek a sorok a státuszinkonzisztenciára és a társadalmi izoláció 111 A választást a sátoraljaújhelyi kerületben Kazy József nyerte, azt azonban a Zemplén és a Felsőmagyarországi Hírlap is elismerte, hogy Újhelyen Buza Barna 157 fős többséget szerzett (571-en szavaztak rá, ellenfelére 414-en). Ennek alapján a „bukott” képviselő „erkölcsi győztesnek” hirdette magát, lapja pedig a vereség okát is megtalálta: „A Munkapárt és a vármegye közigazgatási apparátusának segítségével sikerült a részeg tótoknak leszavazniuk az intelligens városi választóközönséget. Náluk volt az önmagát áruba bocsátó öntudatlan tömeg, a mi részünkön volt a polgári erény, a becsület és a tisztesség.” Felsőmagyarországi Hírlap, 1910. június 4.; 1910. június 8. 112 Tőkeszegénység, magas adók vagy a megrendelések hiánya a hazai és a külföldi gyárak konkurenciája miatt. Zalaegerszegen „700 iparos várja a munkát nap nap után, hogy betevő falatja legyen és társadalmi kötelességeinek megfelelhessen.” Magyar Paizs, 1903. február 26. 113 Magyar Paizs, 1909. március 4.
