Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 987 érzetére utalnak, ami az egzisztenciálisan is fenyegetett csoport tagjait nyitottá tehette az említett előítéletek felé. 114 A Buda és Vidéke missziója a keresztény kultúra védelme volt. A radikális zsidóellenesség mint társadalmi program a zsidóság teljes kirekesztését célozta, és a keresztény magyar társadalom – leginkább a középosztály – kohézióját kívánta megteremteni.115 Budán a századforduló évtizedeiben dinamikus társadalmi vál tozások zajlottak, s az I. és II. kerületben az aktív és nyugállományú állami hivatalnokok, továbbá a kistisztviselők és hivatalszolgák, Kelenföldön a vasutasok, a II. és III. kerületben pedig a gyári munkások is egyre nagyobb számban voltak jelen.116 Ettől talán nem független az alakulásakor liberális lap szellemi orientá ciójának megváltozása, ami iránt az említett csoportok radikális kisebbsége fogékonnyá válhatott. Az 1870-ben alakult szabadelvű Zemplén az emancipáció, a magyarosodás és az asszimiláció eszményét az együttélés konfliktusoktól sem mentes lokális gyakorlataiban, diszkurzív módon, az érintettek értelmezéseinek, a vitáknak helyet adva jelenítette meg. A lap víziójában egy „hatalmas és virágzó polgárság”, illetve az értelmiségen kívül iparosokból, kereskedőkből és földmívelőkből álló középosztály megteremtése fogalmazódott meg: „középosztály nélkül nincs gátja a szervilizmusnak, a középosztály fejlesztője a tiszta, demokratikus szabadságnak”.117 Ez a felfogás a lapot olvasó sátoraljaújhelyi értelmiség és jómódú polgárság értékrendjével lehetett azonos. A választott lapok szövegei a közvélemény, illetve a politikai kultúra részét alkotó közbeszéd alakulását is illusztrálták. A Zemplén a helyi (tekintélyes) ér telmiség alkotta nyilvánosságot reprezentálta, a Magyar Paizs a szélesebb, a kispolgárságot is magába foglaló közvéleményt kívánta megszólaltatni. Az antiszemitizmust mint vallási vagy faji gyűlöletet mindkettő elutasította, előbbi a polgárok felekezeti azonosításától is tartózkodott. Ezzel szemben a Buda és Vidéke a zsidóellenességet mint a keresztény kultúra és a faj védelmét nyíltan vállalta, és a megjelent írások a néphangulatot befolyásoló, manipulatív és uszító hanggal egészültek ki. 114 Shulamit Volkov a németországi városi kisiparosok antiszemitizmusát a népi antimodernizmus részeként értelmezte. Lásd Shulamit Volkov: The Rise of Popular Antimodernism in Germany. The Urban Master Artisians, 1873–1896. Princeton 1978. 297–325. 115 Vö. Uő: Leírt és kimondott szavak. Az 1914 előtti és a náci antiszemitizmus közötti szakadékról. In: A modern antiszemitizmus. Szerk. Kovács András. Bp. 1999. 181. 116 Vörös Károly: A fővárostól a székesfővárosig. In: Budapest története IV. Szerk. Vörös Károly. Bp. 1978. 455–456. 117 Zemplén, 1900. szeptember 30.
