Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 985 meg, ahol Grósz „pogromról” beszélt, 105 ezáltal felekezeti egyenetlenségeket gerjeszt, és miként a pártja, vallás szerint osztályozza az embereket. A megtámadott a Zemplén ben válaszolt: a Hírlap „szemenszedett hazugságokat” állít, és „ilyen fegyverekhez csak azok nyúlnak, akik a legpiszkosabb eszközöktől sem riadnak vissza.” 106 Buza Barna lapjának további muníciói is voltak. A választás előtt néhány nappal arról értesítette az olvasóit, hogy Lőw Lázár ungvári rabbi héber nyelvű „pásztorlevelet” intézett az újhelyi zsidókhoz, melyben a kormánypárt jelöltje mellett korteskedett. Ezután a rabbit támadta. Egész életében az ellenségeskedést szította a status quo és az ortodox irányzat között, egyébként pedig a helyi izraeliták 90%-ától „érzelemtenger” választja el.107 A lap szerint a háttérben a szabadelvű Meczner Gyula áll, aki bámulatos ravaszsággal szövetkezteti a zsidóságot, akár a legnagyobb ellenfeleket is a Függetlenségi Párt ellen: előbb Mezei Mórt, a haladó izraeliták országszerte ismert képviselőjét, majd Lőw Lázárt használta fel a kampányban. Ám a „becsületes, hazafias zsidóság fejét ezek a nagy pecsovicsok sem fogják elcsavarni”. 108 A századfordulótól a sátoraljaújhelyi lapok politikai szerepe felértékelődött, az 1910-es választási kampányban, mivel Buza Barna szerkesztő képviselőjelöltként indult, közvetlenül vettek részt. A szavazati joggal rendelkezők jelentős része izraelita volt,109 ezért mindkét párt a megnyerésükre törekedett, ami – a függetlenségiek kampányában – a politika világát egyaránt meghatározó ideológia, pragmatikus szempontok, valamint személyes attitűdök konfrontációjához vezetett. Szirmay István szimbolikus nyelvi kódokkal rekesztette ki politikai ellenfelét a nemzeti közösségből, majd hárította el az antiszemitizmus bélyegét. A Függetlenségi Párt publicistái110 azzal vádolták a főispánt és Reichard Salamont, Újhely izraelita polgármesterét, hogy a zsidókat (az ungvári rabbit is) politikai célokra használják, miközben az „igazi, hazafias” izraeliták támogatására számítottak. (A kampányban ezért a vallásos zsidók királyhűségének ismeretében azt is hangsúlyozták, hogy a párt nem a korona viselője ellen harcol, hanem a nemzeti ügy mellett áll ki.) Azt nem tudjuk, hogy a városban az 105 A lap szerint a következőket mondta: „Tartani kell a katolikus elemtől, mert ez veszedelmes reánk. Csatlakoznunk kell a protestánsokhoz, mert ha ezt nem tesszük, oroszországi állapotok következhetnek. És ezt a mi pártunk képes ellensúlyozni.” Felsőmagyarországi Hírlap, 1910. május 18. 106 Zemplén, 1910. május 25. 107 Lőw Sátoraljaújhelyen volt rabbi, 1886-ban az anyahitközségtől elszakadó ortodox hitközséget szervezte meg. 1887-ben került Ungvárra. Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp. 1929. 543. 108 Felsőmagyarországi Hírlap, 1910. május 25. 109 Erről nincsenek adatok, 1910-ben a város össznépességének 30%-át alkották (5730 fő). Magyar Statisztikai Közlemények 42. kötet. Bp. 1912. 277. 110 Közöttük szintén voltak izraeliták, például a kortesnótákat szerző Kroó József, a későbbi neves költő. Felsőmagyarországi Hírlap, 1910. február 23.; 1910. március 12.; 1910. március 23.
