Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
100 A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS TÁRSADALOMPOLITIKAI VETÜLETEI A HORTHY-KORSZAKBAN tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének elbírálására vonatkozó eljárás szabályozásáról” született miniszteri rendelet, a szelekció módjáról nem.84 A sokat vitatott képesítési eljárást így nem vezették be. A kérdés elhúzódása, illetve napirenden tartása azonban jól mutatja a téma súlyát, érzékenységét, és azt, hogy a testület szakmailag is nehezen birkózott meg a feladattal. Elsősorban az okozott kihívást, hogy miként lehet objektíven és megbízhatóan mérni és értékelni a nemzethűséget és az erkölcsöket, a jellemet, ráadásul kamasz fiatalok esetében, egy olyan eljárásban, melynek eredménye a diákok egész későbbi életét meghatározhatja. A tervezetek az osztályozás és képesítés szabályozásának szükségességét – többek között – így indokolták: „A maradandóbb értékű nemzetnevelés szolgálatába állított mai középiskola és a társadalom feltörekvő rétegeinek kiválogató szempontjai sokszor nem találkoznak. Ezért a középiskolát a maga szempontjainak érvényesítésében olyan eszközzel kell támogatnunk, amely alkalmas arra, hogy eszményi elgondolásait és erkölcsi célkitűzéseit megvédhesse és megvalósíthassa. Ilyen védelmi intézkedés az osztályozási eljárás újabb szabályozása is [...], hogy függetlenítse az iskolát a kívülről érvényesülő és a nemzetnevelés egyetemes érdekeinek ellentmondó hatásoktól. [...] a tanuló elbírálásában a megszerzett tudáson kívül nagyobb fontosságához képest arányosabb szerephez juttatja egyéniségét (képességeit, alakuló jellemének vonásait).” 85 A végül hivatalosan is életbe léptetett osztályozási eljárási rend hat szempontot alkalmazott a magatartás értékelésénél: 1. valláserkölcs, 2. nemzethűség, 3. jellembeli tulajdonságok, 4. kötelességtudás és szorgalom, 5. iskolai magatartás, 6. tanulótársaira való hatás.86 A magatartás, a jellem alapos megismerése és fejlődésének nyomon követése érdekében az osztályfőnököknek minden tanulóról személyi lapot, törzslapot kellett vezetniük, s ezen rendszeresen rögzíteniük a diák jellemével kapcsolatos benyomásaikat. 87 Figyelemre méltó az az OKT tervezetek alapján készített szakértői vélemény, melyet a Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézete adott ki Harkai Schiller Pál aláírásával 1936 márciusában. A szakvélemény helyesnek tartja, hogy 84 VKM 109,591/1938. IX. számú rendelete a gimnáziumi tanulók tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének elbírálására vonatkozó eljárás szabályozása tárgyában. Hivatalos Közlöny 1938. 197–200. Az osztályozás szempontjai az 1938. évi középiskolai rendtartás 97. §-ába is bekerültek. – Rendtartás a gimnázium és leánygimnázium számára. Kiadta a magyar kir. vallás és közoktatási miniszter 1938. évi május hó 22-én kelt 109.670/1938. IX. Ü.o. rendeletével. Bp. 1938. (a továbbiakban: Rendtartás 1938.) 76–80. 85 Utasítások a gimnáziumi tanulók osztályozásának és elbírálásának szabályzattervezetéhez – tervezet (1. oldal) Az OKT tárgyalási anyaga 1934–1936. OPKM K. – Sajnos az OKT jegyzőkönyvek között megőrzött példányokon a szerzők neve nem szerepel, és dátumot sem találunk minden esetben rajtuk. 86 Rendtartás 1938. 76–77. 87 Uo. (18. §) 17.
