Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 984 akarták elkerülni, és az esetet magára vállaló Thuránszky az ismert módon védekezett (a zsidók a magyarokat „fajgyűlölőknek” bélyegzik). Ami pedig a társadalmi kontextust illeti, úgy tűnik, hogy egy rabbit kínosabb volt egy joghallgatónak vagy szolgabírónak, mint a köznépből származó „műveletlen” egyénnek tettleg bántalmaznia. A Zemplén a két fél álláspontját röviden és kommentár nélkül közölte, szán déka semmiképpen sem a botránykeltés, inkább a konfliktus tompítása lehetett. A felekezeti ellentétek az 1910-es parlamenti választás kampányában erősödtek fel a helyi sajtóban, és vezettek a politikai kultúrát és közbeszédet minősítő vitákhoz. Grósz Dezső ügyvéd a Függetlenségi és 48-as Párt kuruckodását és frázispolitizálását bírálta, és szerinte a „szabadalmazott hazafiak” mindenkit hazaárulónak neveznek, aki nem Buza Barnát,100 hanem Tisza Istvánt támogatja. 101 A cikkre Szirmay István, Zemplén megye tiszti főügyésze a Felsőmagyarországi Hírlapban válaszolt. Grósz, úgymond, miközben az igazi hazafiakat támadja, érdemtelenül hivatkozik a nemzeti ideálokra. „Hogy jut Grósz Dezső Bocskay buzogányához? Aztán Kossuth palástja. Talán Krisztus palástját tetszett érteni? De hisz e felett a hagyatéki eljárás már rég befejeződött. Ott sincs Grósz úrnak semmi keresnivalója.” 102 Grósz a Zemplén hasábjain értelmezte ellenfele szavait. Szirmay kétségbe von ja a zsidó vallású honpolgároknak a magyar nemzet „történeti hagyományaihoz szerzett jogát. Az ilyen zsidóskodó vásári gúnyolódás a nemzeti hagyományok kizárólagos tulajdonát a fakó nemesi oklevél részére látszik vindikálni.” Majd figyelmeztette vitapartnerét, hogy ezzel a hanggal aligha lehet az izraelitákat a Buza-párt oldalára csábítani.103 Szirmay önérzetesen vágott vissza: ellenfele meg hamisította írását, és azt akarta elhitetni az olvasókkal, hogy a „zsidógyűlölet beszél belőlem, és [személyében] a zsidót akartam megbántani”. Ezzel szemben éppen az izraelitáktól kapta a legtöbb biztatást, akik közül sokan „nem akarnak belenyugodni, hogy Grósz Dezső legyen a prófétájuk”. 104 Az ügyvéd a Munkapárt egyik legaktívabb helyi vezetője és publicistája volt, ezért a támadások kereszttüzébe került. A Felsőmagyarországi Hírlap arról tudósított, hogy Meczner Gyula főispán a zsidókat kampányvacsorára hívta 100 Buzát, a Felsőmagyarországi Hírlap szerkesztőjét, 1906-ban a sátoraljaújhelyi kerületben képviselővé választották, és 1910-ben is ő indult. (1918-ban a Károlyi-kormány földművelésügyi minisztere lett.) Ellenfele a Nemzeti Munkapárt jelöltje, Kazy József államtitkár volt. 101 Zemplén, 1910. február 23. 102 Felsőmagyarországi Hírlap, 1910. február 26. 103 Zemplén, 1910. március 5. 104 Felsőmagyarországi Hírlap, 1910. március 9.
