Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 982 keresztények a zsidókat „lenézik”, ezért nincs társadalmi érintkezés közöttük, amit tévedésnek minősített. A kívánt „keveredés” hiányának okai ugyanis kizárólag a zsidók. A keresztény asszonyok szeretnének az izraelita hölgyekhez közeledni, ám az öltözködésben ők „olyan luxust fejtenek ki, hogy mellettük a keresztények úgy festenek, mint mikor az úrnőt a szobalánya kíséri. Melyik asszonyban nincs annyi hiúság, hogy ezen egyszerűen túltegye magát”. Csapónak további érvei is voltak: lányaink szeretnének derék zsidó férfiakat hitvestársul, ám ők a házasságot „rideg üzleti szempontból” ítélik meg. Izraelita pedig nem adja lányát keresztény ifjúhoz, amire újhelyi példát említett. Az egyik zsidó „notabilitás” („nem visel pajeszt, sőt soha nem is viselt”) akkor sem egyezne bele ilyen házasságba, ha a férfiú bármilyen kiváló és okos volna, és akár „2000 hold tehermentes birtokot bírna Békés vármegyében”. 92 Székely Albertre az aktív közéleti szerepvállalás, a tettekben megnyilvánuló lokálpatriotizmus és nemzeti elhivatottság volt jellemző, életútja (a töredékes adatok szerint) a sikeres integráció, a társadalmi emelkedés és elismertség példájaként áll előttünk. Az újhelyi izraelita elemi iskolába, majd a piarista gimnáziumba járt, Pesten szerzett jogi diplomát. (1883-ban, 20 éves korában magyarosította a nevét.)93 A századfordulón a Függetlenségi és 48-as Párt egyik zempléni vezetője, a Kazinczy Kör alapító tagja és részt vett az 1911-ben alakult felsőkereskedelmi iskola megszervezésében. A vármegye tiszteletbeli ügyészének választották, a világháborúban, bár túlkoros volt, harctéri szolgálatra jelentkezett. 94 1905-ben írt cikksorozata szellemi közérzetéről tanúskodik és az életszakasz szubjektív reflexiója lehet. A bemutatott példák a társas kapcsolatok középosztályt identifikáló és összetartó rituáléiban jelenítik meg a megkülönböztetést és a kirekesztést, ami a magyar társadalom heves bírálatához vezetett. A narratív technika (az én rejtőzködése) az újságírói szereppel függhet össze, ám a történetek nyilvánossá tételével a személyes tapasztalat a közbeszéd tárgyává váló társadalmi jelenséggé alakult át. Nem is maradt válasz nélkül. Csapó a zsidókat hibáztatta az elkülönülés miatt (számára ez nem okozott túlságosan mély keserűséget), és bár konkrét esetre hivatkozott, szövegében a sztereotip gondolkodás és talán a resz szentiment indulata érhető tetten. 95 92 Zemplén, 1905. november 11. 93 A harmadik fiú, Bernát, az apai példát követte, és az eredeti nevét megtartva, Szabadkán lett főrabbi, ami jelzi, hogy egy családon belül is eltérő „asszimilációs” stratégiák érvényesülhettek. 94 Az életút 1944-ben Auschwitzban zárult le. Lásd Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár. Székely Albert. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. Szerk. Veres László – Viga Gyula. Miskolc 2004. 748–755. 95 Vö. Szabó Miklós: Nemzetkarakter és resszentiment. Gondolatok a politikai antiszemitizmus funk cióiról. Világosság 22. (1981) 6. sz. 361–362.
