Századok – 2020

2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban

BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 982 keresztények a zsidókat „lenézik”, ezért nincs társadalmi érintkezés közöttük, amit tévedésnek minősített. A kívánt „keveredés” hiányának okai ugyanis kizá­rólag a zsidók. A keresztény asszonyok szeretnének az izraelita hölgyekhez köze­ledni, ám az öltözködésben ők „olyan luxust fejtenek ki, hogy mellettük a keresz­tények úgy festenek, mint mikor az úrnőt a szobalánya kíséri. Melyik asszonyban nincs annyi hiúság, hogy ezen egyszerűen túltegye magát”. Csapónak további ér­vei is voltak: lányaink szeretnének derék zsidó férfiakat hitvestársul, ám ők a há­zasságot „rideg üzleti szempontból” ítélik meg. Izraelita pedig nem adja lányát ke­resztény ifjúhoz, amire újhelyi példát említett. Az egyik zsidó „notabilitás” („nem visel pajeszt, sőt soha nem is viselt”) akkor sem egyezne bele ilyen házasságba, ha a férfiú bármilyen kiváló és okos volna, és akár „2000 hold tehermentes birtokot bírna Békés vármegyében”. 92 Székely Albertre az aktív közéleti szerepvállalás, a tettekben megnyilvánuló lokálpatriotizmus és nemzeti elhivatottság volt jellemző, életútja (a töredékes ada­tok szerint) a sikeres integráció, a társadalmi emelkedés és elismertség példájaként áll előttünk. Az újhelyi izraelita elemi iskolába, majd a piarista gimnáziumba járt, Pesten szerzett jogi diplomát. (1883-ban, 20 éves korában magyarosította a ne­vét.)93 A századfordulón a Függetlenségi és 48-as Párt egyik zempléni vezetője, a Kazinczy Kör alapító tagja és részt vett az 1911-ben alakult felsőkereskedelmi iskola megszervezésében. A vármegye tiszteletbeli ügyészének választották, a vi­lágháborúban, bár túlkoros volt, harctéri szolgálatra jelentkezett. 94 1905-ben írt cikksorozata szellemi közérzetéről tanúskodik és az életszakasz szubjektív reflexiója lehet. A bemutatott példák a társas kapcsolatok középosz­tályt identifikáló és összetartó rituáléiban jelenítik meg a megkülönböztetést és a kirekesztést, ami a magyar társadalom heves bírálatához vezetett. A narratív technika (az én rejtőzködése) az újságírói szereppel függhet össze, ám a történetek nyilvánossá tételével a személyes tapasztalat a közbeszéd tárgyává váló társadalmi jelenséggé alakult át. Nem is maradt válasz nélkül. Csapó a zsidókat hibáztatta az elkülönülés miatt (számára ez nem okozott túlságosan mély keserűséget), és bár konkrét esetre hivatkozott, szövegében a sztereotip gondolkodás és talán a resz ­szentiment indulata érhető tetten. 95 92 Zemplén, 1905. november 11. 93 A harmadik fiú, Bernát, az apai példát követte, és az eredeti nevét megtartva, Szabadkán lett főrab­bi, ami jelzi, hogy egy családon belül is eltérő „asszimilációs” stratégiák érvényesülhettek. 94 Az életút 1944-ben Auschwitzban zárult le. Lásd Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár. Székely Albert. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. Szerk. Veres László – Viga Gyula. Miskolc 2004. 748–755. 95 Vö. Szabó Miklós: Nemzetkarakter és resszentiment. Gondolatok a politikai antiszemitizmus funk ­cióiról. Világosság 22. (1981) 6. sz. 361–362.

Next

/
Oldalképek
Tartalom