Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Deák Ágnes: Fegyverek helyett tollal
FEGYVEREK HELYETT TOLLAL 510 kanonokot, a pesti egyetem egyháztörténet tanárát is értesítette a feladatról. (Luka Sándor és Szent-Ivány ekkoriban nem tartózkodott Magyarországon – őket visz szatérésük után készült mozgósítani, de hogy erre valóban sor került-e, azt nem tudjuk.) Mindemellett e feladat fontosságáról Schielt is informálta. Rajtuk kívül Bach figyelmébe ajánlotta még a vizsgálat alatt álló Duschek Ferencet, a Szemerekormány volt pénzügyminiszterét (mint aki elsősorban Vukovich Sebőre vonatkozóan szállíthatna információkat), illetve a Bécsben tartózkodó, a konzervatív táborhoz tartozó Ambrózy Lajost. Geringer utasította Szirmayt, hogy az információszerzésben támaszkodjék Fábry Istvánra (a bártfai városi hivatalnok 1848-ban népképviseleti parlamenti képviselő, de Debrecenbe már nem követte a parlamentet, 1849 őszén Szirmay irodájának igazgatója), Pillerre (feltehetőleg Piller Lászlóra, aki az 1843–1844-es országgyűlésen Sáros megye követe volt, majd táblabíró, valószínűleg Kossuth eperjesi időszakára vonatkozóan remélhettek tőle adatokat), a Zemplén megyében a Kossuthtal kapcsolatos iratok áttekintésével korábban megbízott Eperjessy ügyvédre („Gobert von Eperjessy”, megyei ügyész), illetve Borsod megyéből Nagy Gedeon kormánybiztosra (a reformkorban Szemere megyei politikai ellenfelére). Auguszt mindenekelőtt Perczel Mórra vonatkozó adatok gyűjtésére szólította fel. Körmöczynek csak annyit írt, hogy mivel sok éven keresztül küzdött Kossuth és pártja ellen, talán tud terhelő adatokkal szolgálni. 23 Először Kapy és Augusz reagált, mindketten december 8-án intéztek jelentést Geringerhez. Kapy Szemerével kapcsolatban küldött négy dokumentumot, Augusz pedig Perczelről egy jellemzést Franz Aichelburg tollából négy melléklet társaságában. Az ekkoriban Bécsben tartózkodó Geringer a helyettesének, de la Motte Antal grófnak a közvetítésével kapta meg az iratokat, köszönetnyilvánítása mellett további bizonyítékok gyűjtésére szólította fel mindkettejüket. Az iratokat december 15-én továbbította Bachnak, kérve a csatolt eredeti iratoknak használat (illetve másolás) utáni visszaküldését.24 December 10-én jelentkezett Szirmay 23 Karl Geringer levélfogalmazványa Alexander Bachhoz. Pest, 1849. nov. 25.; Karl Geringer levélfogalmazványa Hegyessy Péterhez, Szirmay Sándorhoz, Kapy Edéhez, Augusz Antalhoz és Körmöczy Imréhez. Pest, 1849. nov. 25. MNL OL D 51 1849:162. Fábryról és Pillerlásd lásd A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. I–II. Szerk. Pálmány Béla. Bp. 2011. I. 1093–1094., II. 1329. Körmöczy „K. T.” szignó alatt a Világ és a Budapesti Hiradó című napilapok hasábjain az 1840-es években részt vett a konzervatív publicisztikában, valamint a Pest megyei megyegyűlések aktív résztvevője volt. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. Bp. 1900. 89–90. Vö. Fazekas Csaba: Egy katolikus közíró a 19. században. Körmöczy Imre. Irodalomtörténeti Közlemények 116. (2012) 640–675. Eperjessy azonosításához lásd Szirmay Imre jelentése Karl Geringerhez. Kassa, 1850. márc. 23. Uo. 1850:470. A vizsgálati fogságban lévő Duschek írásos feljegyzéseit a császári hatóságok más tekintetben is felhasználták. Vö. Philipp von Krauß pénzügyminiszter átirata Karl Geringerhez. Bécs, 1849. nov. 25. MNL OL D 51 1849:246. 24 Levélfogalmazvány Augusz Antalhoz. Bécs, 1849. dec. 14.; Levélfogalmazvány Kapy Edéhez. Bécs, 1849. dec. 14. MNL OL D 51 1849:268-269.; Kapy Ede levele Karl Geringerhez. Miskolc, 1849. dec. 8. és Karl Geringer levele Alexander Bachhoz. Bécs, 1849. dec. 15. ÖStA AVA Nachlass Bach. Kt. 36. Ungarn: Kossuth und Szemere (az utóbbi fogalmazványát lásd MNL OL D 51 1849:268-269.)
