Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
1167 SZÁZADOK . () . SZÁM Gőzsy Zoltán A PÜSPÖKFŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN Klimo György püspök és főispán * Az osztrák örökösödési háborút követően Mária Terézia átalakításokat kezdeményezett a birodalom igazgatásában.1 Ez a szándék és a koncepció kiolvasható többek között az uralkodó politikai testamentumából, de megtapasztalhatjuk az intézkedései révén is. Uralkodásának második évtizede önmagában is jelentős reformidőszak volt:2 a centralizáció, az integráció, a racionalizáció és a kont roll voltak azok szempontok, illetve elvárások, amelyek előtérbe kerültek már az 1750-es években, és ezeket az igazgatásban és a társadalompolitikában egyaránt érvényesíteni kívánta a kormányzat. Mária Terézia a világi és az egyházi közigazgatás középszintjének megerősítésében látta annak a lehetőségét, hogy politikai célkitűzéseit és az állam által preferált normákat intenzívebben kommunikálja és meggyökereztesse. Az 1752-ben kiadott főispáni utasítás arról tanúskodik, hogy egyfajta organikus szemlélet részeként kapcsolta össze a vármegyék kérdését az ország és a birodalom ügyével: a vármegyék megfelelő kormányzása alapozhatja meg az ország közös jólétét (bonum commune ). 3 A kitűzött centralizációs törekvésekhez megfelelő tisztségekre és olyan tisztségviselőkre volt szüksége, akik alkalmasak és képesek e programot végrehajtani. Ebben az elvárási rendszerben kiemelt szerepet kaptak a püspökök és a főispánok mint az egyházi és a * A tanulmány a Bolyai János Kutatás Ösztöndíj (BO/01080/16/2) támogatásával készült. 1 Ember Győző: Der österreichische Staatsrat und Ungarn in den 1760er Jahren. In: Ungarn und Ös terreich unter Maria Theresia und Joseph II. Neue Aspekte im Verhältnis der beiden Länder. Hrsg. Anna Drabek – Richard Plaschka – Adam Wandruszka. Wien 1982. 2 Helmut Reinalter: Der Josephinismus als Variante des aufgeklärten Absolutismus und seine Reform komplexe. Einleitung. In: Josephinismus als aufgeklärter Absolutismus. Hrsg. Helmut Reinalter. Wien 2008. 10.; Rudolf Pranzl az államegyházzal kapcsolatos reformtevékenységet különböző fázisokra osztja (Phasen, Verlauf und Brennpunkte der Staatskirchlichen Reformen), az első fázist pedig az 1750-es évektől számítja. Lásd Rudolf Pranzl : Das Verhältnis von Staat und Kirche/Religion im theresianischjosephinischen Zeitalter. In: Josephinismus als aufgeklärter Absolutismus. Hrsg. Helmut Reinalter. Wien 2008. 26., 30. 3 Ember Győző: Magyarország közigazgatása 1711–1765. Levéltári Közlemények 54. (1983) 58. Ha sonló filozófia érhető tetten a városok igazgatásával kapcsolatos reformokban (centralizációs törekvések; a felügyelet, kontroll intenzívebbé; a közigazgatás, jogszolgáltatás hatékonyabbá tétele, felgyorsítása; a rendi hatalom visszaszorítása). Vö. Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában. Levéltári Közlemények 42. (1971) 115– 117.; Kállay István : Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp. 1972. 21–22.
