Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata

NAGY JÁNOS 1113 rendszeres levelezőpartnerétől, Balassa Ferenc helytartótanácsostól, 80 akkori szerémi főispántól származik, aki még az országgyűlés alatt többször is szóba hozta Mária Terézia kabineti titkára előtt a nevét, mint a megyékbe kikül­dendő királyi biztosét.81 Javaslata szerint a királyi kormányszékek kisneme ­si származású tanácsosait kell kiküldeni királyi biztosként, mivel nincs sok földjük, inkább hivatali fizetésükből élnek, tehát ezáltal is az uralkodó érde­keit tudják majd szolgálni, mint tőle függő emberek. 82 1766. januárban – a nyugat-dunántúli parasztfelkelés lecsillapítását célzó – ki­rályi biztosi kiküldetését nemcsak lojalitásának és kapcsolatainak köszönhette, ha­nem kiváló helyismeretének és a mezőgazdaságot elméleti és gyakorlati szinten is átlátó szakismereteinek, illetve érdeklődésének. Ilyen irányú érdeklődésére mutat, hogy francia nyelvű mezőgazdasági szakkönyve is volt könyvtárában. Élete végé­ről is maradt fenn levele, amelynek kíséretében az első hazai méhészeti szakkönyv szerzője küldte el neki, kérésére, a könyvét.83 A térségről elegendő helyismerettel is rendelkezett, 1749–1754 között több alkalommal járt kiküldetésben a nyugat­­dunántúli Batthyány-uradalmak birtoklása körüli, idősebb Batthyány Ádám, Imre és Zsigmond közötti perben.84 Emellett tanácsosként Brunszvik referált úr ­béri ügyekben a kancellárián, az 1765-től megszaporodó paraszti kérvényekkel és küldöttségekkel is ő foglalkozott, amelynek révén jó rálátása nyílt az elégedetlen­ség okainak megismerésére. 85 Tehetségét mutatja, hogy sikerült rábeszéléssel, az uralkodói rendezés ígére­tével hazaküldenie és megbékítenie a paraszti küldöttségeket, így az esetek több­ségében a Nyugat-Dunántúlon komolyabb összecsapások nélkül ment végbe a „felkelés” felszámolása.86 Az elnyomott jobbágyság iránti személyes együttérzé­sének, helyzetük javítása iránti felelősségérzetének mind önéletrajzában, mind 80 Brunszvik Antal és Balassa Ferenc között az utóbbi Szerém megyei főispáni és itteni egészségügyi biztosi kiküldetése idején rendszeres levelezés folyt. Balassának a Brunszvik családdal való szívélyes vi­szonyára mutat, hogy ifjabb Antal apjával együtt például Balassát is meghívta egyik theresianumi vizs­gájára: MNL OL P 1765 Balassa család levéltára (a továbbiakban: P 1765), Balassa Ferenc iratai No. 1608. Bécs, 1765. aug. 8. 81 ÖStA HHStA KA, Nachlass Nenny. Balassa Ferenc jelentése. Vukovár, 1764. szept. 26. A 1765. szept. 19-ei jelentést közli: Szabó D .: Az úrbérrendezés I. 625–626. 82 Vörös K.: Az 1765–66. évi i. m. 358. Brunszvikhoz hasonló társadalmi közegből jött Győry Ferenc vagy Balogh László is. 83 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Levelezés. 92. doboz. Miskolc, 1771. jan. 12. Szathmáry Király György levele Brunszvik Antalnak, és a válaszlevél fogalmazványa ugyanitt. 84 OSZK Kt. MV I. 62. fol. A németújvári, pinkafői, szentgotthárdi, szalónaki, csákányi és dobrai birtokrészeket érintő birtokosztályról volt szó, továbbá MNL OL A 1 1754. No. 342. Batthyány Ádám és testvérei Királyi Tábla előtti ügyében a nádor által kirendelt bizottság jelentése és iratai. 85 Szabó D.: A magyarországi urbérrendezés i. m. 76–77. 86 OSZK Kt. MV II. fol. 34–35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom