Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
IDŐSEBB BRUNSZVIK ANTAL (1709–1780) KÖZÉLETI KARRIERJÉNEK VÁZLATA 1114 magánleveleiben is nyomát találjuk. 87 Felfogását Nenny kabineti titkárhoz írott, 1766-os jelentései világítják meg a legjobban. Ezek tanúbizonysága szerint számos esetben kritikusan viszonyult az itteni nagybirtokosokhoz, illetve a visszaélésekért leggyakrabban felelős gazdatisztjeikhez (például az úgynevezett hosszú fuvar, az aránytalanul magas robotkövetelések, a hegyvám emelése miatt), de a jogtalan földfoglalásokat és a hatóságokkal szemben erőszakot elkövető parasztokat is elítélte. Észrevette viszont, hogy egyes nagybirtokosok korábban jobbágyi használatú termőföldeket is elvettek és csatoltak majorságukhoz, amelyeket szerinte a nép megélhetésének biztosítása miatt is vissza kell juttatni korábbi birtoklóinak. Fontosnak tartotta, hogy a parasztságot meggyőzzék az uralkodó jó szándékairól, ezért sürgette a kiadott és kiadandó rendeletek német, magyar, szláv nyelvekre való lefordítását és kinyomtatását.88 Az Államtanácshoz befutott jelentései nagymértékben befolyásolhatták a birodalmi szintű döntések megvalósítását, ám ennek részleteit csak egy királyi biztosi működését részletesen vizsgáló kutatás tisztázhatja.89 Ő volt az, aki kidolgozta azokat a tabellákat, amelyek alapján bármilyen nagyságú jobbágytelekhez kapcsolódó robotteher mértékét ki lehetett számítani.90 A királyi biztosi instrukció szerint fő feladata a vármegyegyűléseken az immár országos érvényű úrbéri rendelet kihirdetése, a megyei tisztikar ellenőrzése a végrehajtás során, az elkészült összeírások, a telkek osztályozása, illetve urbáriumok felülvizsgálata, továbbítása a központi kormányszervekhez, végül az elkészült munkák kihirdetése a megyegyűlésen. 91 Miután az említett vármegyékben 1768-ban végzett feladatával, a királynő 1769-ben megbízta Heves, Nógrád és Borsod, majd 1771-ben Gömör és Torna vármegyék úrbéri munkálatainak felügyeletével királyi biztosként. 1772-ben küldte ki Zemplén, Szabolcs és Ung vármegye királyi biztosi feladatainak ellátására.92 Az úrbérrendezéssel kapcsolatos munkáit csak 1774 nyarán fejezte 87 OSZK Kt. MV I. fol. 71. és SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Levelezés. 92. doboz. Eger, 1770. máj. 31. és aug. 8. Brunszvik Antal levélfogalmazványa Rosty Ferenc vasi alispánhoz. 88 ÖStA HHStA KA, Nachlass Nenny. Brunszvik Antal jelentései, 1766. febr. 17., 28., ápr. 29., jún. 8., jún. 11., 15., 17., 25., 89 Ember Győző: Mária Terézia és az Államtanács. Klebelsberg Kunó Történetkutató Intézet Évkönyve 5. (1935) 104–149., különösen: 141. és 149. Ember Győző munkájában az Államtanács úrbéri ügyekben végzett munkájára beadványaikkal legnagyobb hatást gyakorló magyarokat is megnevezi, így Festetics Pált, Koller Ferencet, Balassa Ferencet. A megyékbe kiküldött királyi biztosokra a kidolgozott koncepciók végrehajtása maradt. A Brunszvik véleményét tartalmazó beadványok azonban a megvalósításra is jelentős hatással lehetettek, erre néhány példa: ÖStA HHStA KA, Staatsrat. Protokoll 1766. I. No. 182., 492., 713., 829.; II. 990., 1728., 1922. 90 ÖStA HHStA KA, Staatsrat. Protokoll II. 829., 990. és Vörös K.: Az 1765–1766. évi i. m. 351. 91 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Mária Terézia-féle, úrbérrendezéssel kapcsolatos iratok. 106. doboz. Az úrbérügyben kiküldött királyi biztosok utasítása. Év nélkül. (fol. 123–137.) 92 OSZK Kt. MV II. fol. 88., 91., 95.
