Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Deák Ágnes: Fegyverek helyett tollal
FEGYVEREK HELYETT TOLLAL 518 Egy ideig nem volt ilyen szerencséjük a császári hatóságoknak a közelmúlt alternatív értelmezéseit terjesztő belföldi irományok leleplezésével. Főként azért, mert kezdetben nem nyomtatott, hanem kéziratban terjedő szövegekkel kellett felvenniük a küzdelmet. Először vidékről érkeztek hírek felforgató szövegek terjedéséről a lakosság körében, így például a katonai, illetve civil hatóságokhoz befutott jelentések tanúbizonysága szerint november elején Nagyváradról és Lugosról került elő egy szöveg kézirata, amely állítólag Kossuthnak a magyar–török határ átlépésekor Orsován 1849. augusztus 15-én térdre borulva elmondott beszéde volt, s feltételezték, hogy Vidinből hazatérő menekültek hozzák be az országba és terjesztik.47 A hónap közepén Szolnokról jelentették az irat feltűnését,48 csak idő kérdése lehetett, hogy mikor bukkan fel a fővárosban is. November végén azután a hadsereg-parancsnokság rendőri ügyosztálya a magyar középponti vasútnál alkalmazott kalauznál, Szabó Lajosnál fülelte le az irat egy példányát, amelyet az abonyi pályaudvaron kapott Kostyánné született Barcsik Borbálától, aki viszont úgy vallotta, egy „kolduló honvédtől” került hozzá a szöveg, akit persze nem ismer, s ezen a ponton kényszerűen lezárult a kutatás. (A nyomozás egy pontján kiderült, hogy Kossuth úgynevezett vidini levele [1849. szeptember] is terjedt, állítólag az Oesterreichische Reichszeitung közlésének nyomán.)49 Az orsovai apokrif szöveg november végére már a Dunántúlon is feltűnt, hogy azután bizonyíthatóan az ország minden területére eljusson.50 Ha a vidini levelet tekintjük a forradalom és szabadságharc első magyar szempontú összefoglalójának,51 akkor a Kossuthnak tulajdonított orsovai beszédet a lakosságot a forradalom és szabadságharc eszméi melletti kitartásra buzdító első szózatnak tarthatjuk, a köznépben hamar meggyökeresedő forradalom- és Kossuth-kultusz első kultikus szövegeként. Decemberben két Lipcsében nyomtatott röpirat után rendelt el hajtóvadászatot Geringer. Az előszó tanúbizonysága szerint október elején nyomdába adott Graf Ludwig Batthyany, sein Leben Wirken und Ende. Von einem Deutschungar (Gróf 47 A kézirat legkorábbi, nagyváradi feltűnéséről lásd Hermann Róbert: Kossuth orsovai búcsúja – pró zában és versben. (Egy fiktív Kossuth-szöveg karrierje). In: Hit és tudás. Szerk. Deres Kornélia – Sepsi Enikő. Bp. 2015. 34–53. A tanulmány közli a teljes szöveget, és részletesen tárgyalja az annak keletkezéséről és utóéletéről ismert információkat.; Achill von Deschau kormánybiztos jelentése Karl Geringerhez. Lugos, 1849. nov. 7. MNL OL D 51 1849:157. Kossuth búcsújának korabeli képi ábrázolá sait lásd például Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Egykoru képek, okiratok, eredeti kézirások, ereklyék, nevezetes nyomtatványok, kiáltványok, művészi emlékek. Szerk. Jókai Mór – Bródy Sándor – Rákosi Viktor – Révai Testvérek. Bp. 1898. (Reprint kiadás Bp. [É. n.]) 360–361. 48 Franz Szutter királyi sóhivatalnok levele meg nem nevezett személyhez. Szolnok, 1849. nov. 15. Hadtörténelmi Levéltár, Abszolutizmus kori iratok, 195. cs. III. Armee-Commando, Justiz-Section, 1849-J-11/23. 49 A vizsgálati iratokat (1849. november – 1850. február) lásd D 77 1855:2466. 50 Vö. Hermann R.: Kossuth orsovai búcsúja i. m. 48. 51 Hermann R.: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történetírásban i. m. 63.
