Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
A TURBÁNOS MORVÁK ESETE A KORAI MAGYAR SZÁLLÁSOKKAL 92 Türk besenyők határleírásában, amely szerint azoktól nyugatra a madzsgarík és a ruszok élnek, északra pedig a Rusza folyó folyik. 54 A déli szomszéd – a vunundurok országa – tehát egyértelmű, a határt mindkét irányból megerősíti a forrás.55 A besenyők esetében nem ilyen világos a leírások összecsengése, de nem is zárják ki egymást: a besenyők nyugati határát a madzsgarík képezik, míg a madzsgaríktól keletre egy hegy[ség] található. Ilyen típusú szemléletbeli eltéréseket máshol is találunk a szövegben: a határ tehát egy hegység. Hasonló az eset a rusz határral is: madzsgarí oldalról egy folyóról tudunk, amelyen túl a ruszok élnek, a rusz leírásban pedig egy Rusza nevű folyó szerepel, a madzsgarík említése nélkül. Azt a sejtésünket, hogy ugyanarról lehet szó, megerősíti a besenyők határleírása, amelyben szintén szerepel a Rusza, méghozzá északon, és a közös rusz–besenyő határról is szó esik. Ezzel a kör bezárult: a madzsgarí szomszédsági rendszer elméletben felrajzolható. Talán azonban a tényleges földrajzi viszonyok megismerése felé is továbbléphetünk. Mint láttuk, a szerző szerint a madzsgarík a türk besenyőktől nyugatra, de az oroszoktól keletre éltek. Utóbbiak a 9. század végén és a 10. században törtek meszszire dél felé északi hazájukból, elsősorban a nagy vízi utak, főképpen a Dnyeper mentén. Itt hozták létre első erődített telepeiket, amelyek azután igyekeztek adóztatni a környező népeket, kelet felé a Közép-orosz hátságig. Létrejött azonban egy másik területmagjuk is Rosztov körül, amelynek keleti határát nagyjából az Oka jelölte ki. A határterületet a finnugor nyelvű muromák vidéke képezte, központi települése pedig az Oka-parti Murom volt, és valamivel később e terület védelmére jött létre Rjazany is. A madzsgaríkat tehát az Okától keletre kellene keresnünk. A besenyők és a madzsgarík határát egy hegység képezte a Volga jobb partján, a barádászok szállásaitól északra. Találunk is ilyet, a Volga menti hátságot.56 A madzsgaríkkal délről szomszédos vunundurok a barádászok, a morvák és a ruszok között éltek, őket a Don bal partjára helyezhetjük. Madzsgaríkkal való határukat semmilyen földrajzi objektum nem jelzi, ezért erről nem tudunk pontosabb megállapításokat tenni. Összességében a madzsgaríkat az Oka és a Volga menti hátság közé tehetjük. Hátra van még a rejtélyes Rusza/Ruta folyó kérdése. Az országok leírásaiból azt tudjuk meg róla, hogy a besenyőktől északra folyik, a magyarokat pedig elválasztja a ruszoktól, akikkel egyébként északon és nyugaton határosak. Másfelől megtudjuk, hogy ez a 54 Hudūd–Sotude 87.; Hudūd–Minorsky 101. 55 Zimonyi István és Hansgerd Göckenjan a vunundur és a belső bulgár kifejezést azonos értelműnek tekinti, és a dunai bolgárokkal azonosítja. Göckenjan, H. – Zimonyi, I . : Orientalische Berichte i. m. 210., 214. 56 A besenyők kapcsán ugyanerre a következtetésre jutott Harmatta János is. Lásd Harmatta J.: A honfoglalás mai szemmel i. m. 139. Ezzel szemben Zimonyi István és Hansgerd Göckenjan a magyarok és a morvák kapcsán felmerülő hegységet a Kárpátokkal azonosítja. Lásd Göckenjan, H. – Zimonyi, I . : Orientalische Berichte i. m. 210., 214.
