Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
SUDÁR BALÁZS 93 ruszok déli határa. A folyók leírásánál pedig a következő olvasható róla: „Egy másik folyó a Ruta, amely a besenyők, a madzsgarík és a ruszok közötti határon lévő hegyből ered. Ez a folyó azután az oroszok határán fut, a szaklábok vidékéig elér, s az e vidéken lévő Hurdáb városához ér el. Itt Hurdáb népe használja szántóin és legelőin.”57 Mindebből az derül ki, hogy a besenyő–magyar–orosz hármashatár régiójában van egy hegység, a nevezett folyó forrásvidéke, amely azután nyugat felé folyik. Ilyen folyó azonban a valóságban nincs Kelet-Európában. Ha azonban a 12. században dolgozó Idríszí térképére tekintünk, akkor mégis láthatunk egy effélét: nála a Volga nem nyugatról, hanem keletről érkezik, a folyó felső szakaszának tehát a Kámát tekinti, a muszlim földrajzi felfogásnak megfelelően. A kazányi könyöknél azonban több hegyet is jelöl, s ezekből egy folyó is ered, amely nyugat felé folyik, hogy azután egy tóba ömölve tűnjön el.58 (2. térkép) 2. térkép A Fekete-tenger körüli területek al Idríszí alapján (1154 k.) Forrás: Nagy Béla munkája 57 Hudūd–Sotude 47.; Hudūd–Minorsky 76. A Rutára vonatkozó ismereteket összegzi Zimonyi I. : Muszlim források i. m. 198. A Zimonyi – Göckenjan szerzőpáros szerint a folyó eredetéül szolgáló hegység „nyilvánvalóan csak a Keleti-Kárpátokkal lehetett” azonos. Uo. A folyót Harmatta János – a besenyő határok Hudúdban szereplő leírása alapján – az Okával azonosította. Sajnos meglátását nem dolgozta ki, mindössze néhány – problémáktól sem mentes – mondatot szentelt neki. Lásd Harmatta J.: A honfoglalás mai szemmel i. m. 137. 58 Közli Hudūd–Minorsky 219.
