Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
SUDÁR BALÁZS 91 Egy másik általános megfigyelés, hogy a leírások hegy és hegység fogalma nem egyezik a mi elképzeléseinkkel, ugyanis lényegében bármiféle kiemelkedésre alkalmazhatják őket, és sokkal inkább a relatív magasságok a döntőek, nem pedig az objektív, tengerszinttől mért értékek. Mindezek után próbáljuk egyeztetni a relatív képet a tényleges földrajzi viszonyokkal! A Kaukázus előterében – a kisebb államokat nem számítva – két területről szól a szerző: keletre a kazárokéról, nyugatra pedig a kazár besenyőkéről. Őket egy hegység választja el egymástól, ez talán a Sztavropoli és a Szai-Manicsi hátsággal azonosítható, ami a Kubáni alföldet választja el a Kaszpi-mélyföld délnyugati végétől. A morvák lakóhelye a besenyőktől északra, a Fekete-tengertől részben keletre, részben északra feküdt a szerző szerint, így talán a Don torkolatvidékéhez rekonstruálható. A Volga alsó szakaszán, a bal parton az oguzok éltek, tőlük északabbra a burtászok, akiket más források a volgai Bulgária közelébe helyeznek, így talán Szamara környékére tehetőek. Viszonylag egyértelmű a Fekete-tenger partvidéke: a morváktól nyugatra nomadizálnak a belső bulgárok, akiket így lényegében Etelközbe helyezhetünk. Tőlük – és az oroszoktól – még nyugatabbra a szaklábokat találjuk, akik itt a szlávokkal azonosak, és talán a Pripjaty mocsárvilágának környékén, valamint a Kárpátok keleti előterében keresendőek. Fogós kérdés a ruszok elhelyezkedése, mivel a leírás velük kapcsolatban több következetlenséget is tartalmaz. Egyfelől egyértelmű, hogy a Dnyeper völgyét és Kijevet birtokolják, így a „hegység”, ami elválasztja őket a belső bulgároktól, a Dnyeper menti hátsággal azonosítható. A vunundurokat tőlük egy másik hegység választja el, ami a Közép-orosz fennsíkkal lehet azonos, amelynek déli nyúlványa szerepelhet Vunundur-hegyek néven a morvák határleírásában. A Volga jobb partján, a burtászokkal szemben jelzi a mű a barádászok szállásait, amelyeket talán a Don és a Volga egymást megközelítő szakaszánál, illetve attól északra kell elképzelnünk.51 A burtászoktól és a barádászoktól északra, e szerint a Volga két partján keresendőek a türk besenyők, akik azonban lehetséges, hogy a Kámától és a nyugatra forduló Volgától északra is birtokoltak területeket. Így az őket az oroszoktól elválasztó hegység az Észak-orosz hegyhát lehetne. Utoljára hagytam a madzsgarík területének meghatározását, mert az több nehézséget is tartogat. Határleírásukból azt tudjuk meg, hogy tőlük keletre egy hegy van, délre a vunundurok, nyugatra és északra pedig a ruszok élnek, akiktől egyébként egy folyó választja el őket. Most lássuk, mi szerepel a szomszédoknál! A vunundurok országánál valóban azt olvassuk, hogy északra tőlük a madzsgarík élnek.52 A ruszoknál nem szerepelnek, csak azt tudjuk meg, hogy azoktól keletre a Besenyő-hegyek vannak, délre pedig a Ruta folyó.53 Felbukkannak viszont a 51 A burtász-kérdésre lásd Klima L . : Jürkák , tormák, merják i. m. 151–181. Kevés önálló eredménnyel lásd Kovács Attila: A Kazár Kaganátus egy népe: a burtászok. Belvedere Meridionale 24. (2013.) 4. sz. 6–16. 52 Hudūd–Sotude 195.; Hudūd–Minorsky 162. 53 Hudūd–Sotude 188.; Hudūd–Minorsky 159.
