Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
A TURBÁNOS MORVÁK ESETE A KORAI MAGYAR SZÁLLÁSOKKAL 90 Nagy kérdés, hogy van-e mód a továbblépésre, azaz az elméleti térkép egyeztetésére a valós földrajzi viszonyokkal. Úgy tűnik, korábban erre nem született kísérlet. Minorsky – a problémákat látva, illetve előfeltevései rabjaként – meg sem kísérelt térképvázlatot készíteni, de abban nem kételkedett, hogy a leírás Kelet-Európára vonatkozik. Ezzel szemben a baskír származású Zeki Velidi Togan a teljes anyagot a Kaukázus északi előterébe próbálta besűríteni, bár térképet ő sem rajzolt.46 Fatih Şengül elszakadt a Minorsky-féle értelmezéstől, ezért a leírásoknak megfelelően rajzolt fel térképére több népet is, neki azonban nem a Hudúd rekonstrukciója volt a célja, s így a problémák sem ütköztek ki, illetve megoldatlanok maradtak. 47 Kétségtelen tény, hogy a valós földrajzi adatokkal való egyeztetés nem könnyű, a szerző nem a mi fogalmi kereteinkkel dolgozik, egészen biztosan vannak leírásaiban tévedések is, továbbá a bizonytalanságok miatt többféle megoldás is elképzelhető. Az alábbiakban a saját rekonstrukciós kísérletemet mutatom be. Először is lássunk néhány problémát! Mint korábban említettem, a földrajzi kereteket három „tengely” jelöli ki: a Kaukázus, a Fekete-tenger északi partvidéke és az Etil. Az első kettővel nincs probléma, az Etil azonban nem teljesen azonos a mi fogalmaink szerinti Volgával. A Hudúd szerint ugyanazon hegyek között ered, ahol az Irtis is, de attól északabbra, kimek földön, majd a kimek–oguz határt képezi, ekkor nyugatra folyik, majd Bulgárnál délre fordul, a türk besenyőkön és a burtászokon keresztül a kazárok Etil nevű városához jut, s a Kaszpi-tengerbe ömlik.48 Mindebből következik, hogy 1. az Etil Bulgárig a mi fogalmaink szerinti Volga, 2. az Urálból ered. (Az Irtis a mi fogalmaink szerint nem az Urál folyója, de egyik legnagyobb mellékfolyójára, a Tobolra igaz lehet a megállapítás.) Így azt kell gondolnunk, hogy a Hudúd Etilje valójában a Volga–Káma–Bjelaja hármasa lehet. Ez utóbbi folyókat a helyi török népek valóban Fehér-Etil néven ismerik. 49 (Tulajdonképpen ezt az állapotot ábrázolja – nagyon nehezen értelmezhetően – Idríszí térképe is.) A mű ezen leírása további tanulságokat is rejt. Egyfelől nyilvánvaló a kapcsolata az al-Balhí-hagyománnyal: al-Isztahrí 930-ban íródott szövegében szinte ugyanez a leírás szerepel,50 másfelől azonban érdekesek az eltérések is: Isztahrínál például az Etil áthaladna a Ruszok területén és a Volgai Bulgárián, míg a Hudúdban a türk besenyők országa kerül említésre ugyanitt. Mindez arra utal, hogy másik idődimenziót ábrázol, mint al-Isztahrí. 46 Zeki Validi Togan: Völkerschaften des Chazarenreiches im neunten Jahrhundert. Kőrösi Csoma- Archivum 3. (1940) 1. sz. 41–64. 47 Fatih Şengül: Sabir Sekel Avar ve Bulgar Etnik Meselelerinin Çözümü. İstanbul 2013. 69. 48 Hudūd–Sotude 46–47.; Hudūd–Minorsky 76. 49 Zimonyi I. : Muszlim források i. m. 203–204. Az Etil elemzését a muszlim forrásokban lásd uo. 201–210. 50 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 29. Ugyanez a hagyomány folytatójánál, Ibn Haukálnál lásd uo. 77.
