Századok – 2019

2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Horváth J. András: A vörös uralom mint személyes élmény

A VÖrÖS UrALOM MINT SZEMÉLYES ÉLMÉNY 874 szó úgy folyt az ajkukról, mint az áradó Szamos. Látszik, hogy ez a kenye­rük.” 19 A Tanácsköztársaság kikiáltása az addigi ironikus felütésű „kétkedő remény” helyébe egyfajta lázálomszerű megrázkódtatást, sokkszerű élményt hoz a március 22-ei bejegyzés tanúsága szerint: „Itt vannak! Hát mégis! Szemem előtt a nagy fe­kete betűk vitustáncot járnak. reszketve jegyzem be noteszomba a legkiabálóbb címeket: ’Új háború az entente ellen! Szovjet-kormány! Orosz–magyar–német alliance az entente imperializmusa ellen! Direktórium alakult! Általános moz­gósítás!’ [...] Kábultan fekszem le. Most gondolkodni sem tudok. Majd holnap. Holnap talán csak álommá lesz minden.”20 Amíg a Károlyi-forradalom valaho ­gyan még csak elhelyezhető volt a változást áhító polgári tudat horizontján, a proletárdiktatúra már a mindennapi, megszokott moralitást és a világértelme­zés alapjait is megkérdőjelezte: „Mi ez? Miért? Hogyan? Meddig? – Ne hagy­jatok magamra! Vagy állítsátok meg a gondolkodás kerekét! Altassatok el! Ne kérdéseket adjatok, mindig csak újabb kérdéseket, hanem feleletet, feleletet! Mindenáron! Igen is: tudni akarom: elkárhozás-e ez, vagy az üdvösségre készü­lés?! Vadállatokká lettünk, vagy eddig voltunk azok?” – kiált fel az egy nappal későbbi bejegyzésben. 21 Bizonyos megrökönyödést is érzünk az új világ kovácsaiként üdvözölt mun­kásság politikai exponenseinek mégiscsak várakozásteli, expresszionista stílus­jegyeket hordozó üdvözlésében: „Ti kőmíves legények, suszterek, ácsok, kőfa­ragók, gyári füsttől kormos nagykalapácsosok, kérges tenyerek, nagycsontú öklök, csiszolatlan agyvelők, vajjon átértitek-e, hogy isteni teremtésre vállal­koztatok?! Mindent újra akartok csinálni ezen a bolygón!”22 Amíg a proletárfor ­radalom résztvevőinek fellépésével szemben félreteszi a morális alapú ítélkezést, s egyfajta érzelmi semlegesség bázisán támaszt kételyeket, az antanttal azono­sított ellentáborral szemben a legszigorúbb elítélő álláspontot képviseli, amit szuggesztív képek alkalmazásával is erősít: „A tűz fellobbant. recsegve ég már a vén Európa, s a muszka szél, mint gigászi fújtató éleszti [...]. Nincs ki eloltsa 19 BFL XIV.201. 1919. febr. 322. (Utószerkesztési hiba folytán a naplóban március helyett február olvasható.). Lásd az előző jegyzetet. 20 BFL XIV.201. 1919. márc. 22. 329.; A Pesti Napló első oldalas főcímei ezen a napon a következők voltak: Proletárdiktatúra; Lemondott a kormány és a köztársasági elnök; Ma éjjel megalakult a magyar népbiztosok tanácsa; A kommunisták és a szociáldemokraták egyesültek – Kun Béla népbiztos – Szö­vetséget ajánlunk az orosz szovjetnek; A vörös gárda előnyomulása a magyar határ felé; Statárium Bu­dapesten; A békekonferencia Magyarország megsemmisítését határozta el – A demarkációs vonalat végleges politikai határnak akarták elfogadtatni – A kormány visszautasította az entente parancsát. Pesti Napló, 1919. március 22. 21 BFL XIV.201. 1919. márc. 23. 330. 22 Uo. 330–331.

Next

/
Oldalképek
Tartalom