Századok – 2019

2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében

KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 734 Tanácsának 1923. április 25-én tartott ülésén Horváth Géza főigazgató-helyet­test, Hóman Bálint könyvtárigazgatót és Kollányi Ferenc prelátus-kanonok műér­tő tanácstagot bízta meg azzal a feladattal, hogy a kérdés rendezése érdekében vegyék fel a kapcsolatot a családdal.12 Ám miközben Hóman Horváth megbízá ­sából az előterjesztéssel kapcsolatos javaslaton dolgozott,13 Klebelsberg miniszteri leiratban „állásfoglalást és szakvéleményt” kért a Gyűjteményegyetem Tanácsától a Nemzeti Múzeum mint adminisztratív egység további fenntartására vagy tudo­mányszakok szerinti decentralizációjára. Azaz Klebelsberg a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum különálló intézménnyé alakulásával megindult decent­ralizáció nyomán a Nemzeti Múzeum megszüntetésének lehetőségét vetette fel. Elképzelése szerint az önálló egységekre bomló tárakat a Gyűjteményegyetem szervezeti kerete foglalhatta volna magába, és ezzel a lépéssel nemcsak a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjának megszüntetése, hanem különböző gyűjteményei­nek más intézményekbe való áthelyezése is lehetővé vált volna.14 A leiratot Csánki Dezső a Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöke továbbította Horváth Gézának nemzetgyűlésünk határozatából kifolyólag, felkérjük Nagyméltóságodat legyen kegyes egy külön pót­szabályrendelettel nemzetségünk ajánlási jogát a jelen viszonyoknak megfelelően akként rendezni, hogy a Gyűjteményegyetemhez tartozó Országos Széchényi Könyvtár nyomtatványi osztályának veze­tő állása, továbbá egy alkönyvtárosi, és kezelői altiszti állás a gróf Széchényi család mindenkori, legma­gasabb egyházi, vagy világi állást betöltő tagjának ajánlása által töltessék be. Tisztelettel bejelentjük, hogy amennyiben Nagyméltóságod kérésünket bármi okból teljesíthetőnek nem tartaná, jogaink fenn­tartása és megőrzése érdekében, kényszerítve látnánk magunkat az erre illetékes bírósághoz fordulni.” MNL OL Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa (a továbbiakban: K 726) 2. cs. 277/1923. 12 MNL OL K 726 2. cs. 277/1923. 2284/1923. eln. szám. 13 OSZK Irattár 459/1923. Hóman Bálint Horváth Géza főigazgató-helyettesnek küldött javaslatter­vezete, 1923. jún. 6. 14 „Dr. Fejérpataky Lászlónak a Nemzeti Múzeum érdemes főigazgatójának elhunyta alkalmából, mi­előtt az utód kérdésével érdemlegesen foglalkozhatnánk, előzőleg eldöntésre vár az az elvi, illetve szer­vezeti kérdés, hogy a Nemzeti Múzeum, mint adminisztratív egység a jövőben fenntartassék e vagy nem. A Nemzeti Múzeum gyűjtőneve alatt ugyanis ez idő szerint a legkülönbözőbb természetű és irá­nyú gyűjtemények vannak összefoglalva, melyeknek egyik része szellemi, a másik része pedig a termé­szettudományok körébe tartozik, s így a dolog természeténél, s a tudományoknak mai speciálizált mi­voltánál fogva olyan szakember nem is található, aki a különböző gyűjtemények mindegyikének ügye­ibe érdemlegesen és haszonnal be tudna folyni. Igaz ugyan, hogy egyesek azt a felfogást vallják, hogy a Nemzeti Múzeum történetileg kifejlett kereteit megbontani nem szabad, hogy a tudományos intézetek igazgatásánál mindig szem előtt tartandó tradíciókra való tekintettel a Nemzeti Múzeum egységét, mint egy kegyeletből fenn kell tartani. Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy a Nemzeti Múzeum­ból a múltakban is kiszakadtak és önállósultak egyes gyűjtemények, így a Szépművészeti Múzeum is. Ha tehát a Nemzeti Múzeum ma is egy egységet képez, ennek oka kizárólag az, hogy a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum létesülése után múzeumügyünk fejlődése megakadt, holott a dolog ter­mészetes rendje az lett volna, hogy a három természettárnak egy természettudományi múzeummá, a néprajziaknak külön néprajzi múzeummá kellett volna önállósulnia. Felfogásom szerint itt nem kon­zerválandó tradícióval, hanem csak múzeumügyünk fejletlenségével állunk szemben. S így kegyeleti megfontolások a célszerűségi szempontok tárgyilagos mérlegelésének gátját nem képezhetik. A Nem­zeti Múzeum, mint szervezeti egység fenntartása már azért sem látszik feltétlenül szükségesnek, mert a Gyűjteményegyetem szervezetében legújabban egy még nagyobb, a budapesti más közgyűjteményeket is felölelő, és önkormányzattal ellátott szervezet keletkezett.” OSZK Irattár 480/1923. 2401/1923.

Next

/
Oldalképek
Tartalom