Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 735 azzal, hogy mielőtt Klebelsberg utasítása szerint a Gyűjteményegyetem Tanácsa teljes ülésben tárgyalná a kérdést, főigazgatói értekezlet összehívására lesz szükség, melyen a Nemzeti Múzeum vezetőségének véleményét is meg kell hallgatni. 15 Hogy Hómannak a klebelsbergi kulturális vezetésben betöltött szerepét jobban megérthessük, elsősorban Klebelsbergnek a Gyűjteményegyetem létrehozásával elindított, valamint a nagy budapesti közgyűjtemények szervezeti átalakításával kapcsolatos távlati terveit kell szemügyre vennünk. Ahogy az a Gyűjteményegyetem törvényjavaslatának előterjesztéséből, a Gyűjteményegyetem alakuló közgyűlésén tartott beszédéből vagy akár a Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetését felvető javaslatából is egyértelműen kiderül, a kultuszminiszter a Gyűjteményegyetem létrehozásával gyökeresen át kívánta alakítani a budapesti közgyűjtemények szervezeti kereteit.16 Ám a Gyűjteményegyetemi Törvény első tervezetében, melyet Klebelsberg 1922 júniusában véleményezésre küldött el a közgyűjtemények vezetőihez, a pozíciójába frissen beiktatott kultuszminiszter intézményi autonómiát és a később a Gyűjteményegyetem koncepciójával kapcsolatban oly sokszor emlegetett önkormányzatiságot is semmibe véve, rendeleti úton tervezte az adott intézményeknek az új szervezeti keretbe való beolvasztását, viszont azok későbbi esetleges kiválásának lehetőségét csak törvényi úton kívánta megengedni.17 A tervezet 4. §. 3. pontja szerint az akkor még a Levéltári, Könyvtári és Múzeumi Tanács nevet viselő új szervezet „szabatosan megállapíthatja az egyes intézetek gyűjtési körét, és ennek megfelelően intézkedhet a Levéltári, Könyvtári és Muzeális anyagnak az egyik intézetből a másikba való áthelyezése iránt”. A törvénytervezet az intézmények személyzetével kapcsolatban azt is kimondta, hogy a „az átszervezéstől számított fél év alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a személyzetet szabályszerű elbánás alá vonhatja”. Sinkó Katalin a gyűjtemények áthelyezésének adminisztratív lehetőségét, illetve a dolgozók végelbánás alá vonását Hómannak a Gyűjteményegyetem átalakításával és el. szám. Klebelsberg Kuno leirata a Magyar Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetése tárgyában a Gyűjteményegyetem Tanácsának, 1923. máj. 5. 15 OSZK Irattár 301/1923. Csánki Dezső levele Horváth Gézához, 1923. máj. 11. 16 Indoklás a „nemzeti közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről” szóló törvényjavaslathoz. In: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916–1926. Bp. 1927. 3–15., 93–94.; Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa 1922. évi november 18-iki alakuló ülésén elmondott elnöki megnyitó-beszéd. In: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei i. m. 117. 17 „Nemzeti nagy kultúrintézményeink közül az Egyetemi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, és a Szépművészeti Múzeum különleges tudományos igazgatás alá helyeztetik. Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatási miniszter, hogy amennyiben a jövőben más tudományos intézmények áttétetnének a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe, az utóbbiakat rendeleti úton helyezhesse a különleges igazgatás alá. Az egyszer különleges igazgatás alá helyezett intézet az alól csak törvénnyel vonható ki.” OSZK Irattár 285/1922. Törvénytervezet nemzeti nagy kultúrintézményeink tudományos igazgatásáról.
