Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Klacsmann Borbála: Elhanyagolt kárpótlás. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága és a magyar zsidók kapcsolata, 1945–1948
ELHANYAGOLT KÁRPÓTLÁS 726 a kötelezettségeket. [...] A hazatérők feldúlt otthont, lakást, kirabolt üzletet találnak, mindenükből ki vannak fosztva és legprimitívebb életlehetőségeiket sem tudják biztosítani.”44 Hangsúlyozták, hogy a túlélők a nemzetközi zsidó szervezetek és a Nemzetközi Vöröskereszt által nyújtott segélyekből élnek, 45 s „megfelelő alapok hiányában nem tudnak bekapcsolódni a termelő munkába”.46 A magyar zsidóságot képviselő országos irodák nemcsak a jogra, hanem a nemzeti érzésekre hivatkozva is úgy vélték, „a magyar nemzet becsülete megkívánja, hogy a bűnök megtoroltassanak, igazságot, elégtételt és jóvátételt szolgáltassanak [...]. Az elégtétel és jóvátétel nemcsak a magyar zsidóságnak, hanem az egész magyar nemzetnek eminens érdeke”. 47 Az újságírók többször hangsúlyozták a zsidók javait visszaszolgáltató rendeletek kapcsán, hogy „nem »előjogokat« kívántunk, hanem az igazságosságnak megfelelő olyan rendelkezést, amely a kifosztott, a nincstelenné vált emberek ezreit hozzásegíti ahhoz, hogy visszakapják nélkülözhetetlen dolgaikat”.48 Ezzel talán épp az antiszemitizmus vitorlájából igyekeztek kifogni a szelet, amelytől maga a kormány is tartott. A 300/1946. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy az „életszükségleti tárgyakat”, vagyis azokat, amelyektől az új, nemzsidó birtokos megélhetése függött, ő nem volt köteles visszaszolgáltatni az eredeti tulajdonosoknak.49 Ugyanakkor „a rendelet azzal a kérdéssel, hogy az üldöztetésből, gettóból vagy a deportálás poklából véletlenül megmaradt zsidónak, a kárvallottnak [kiemelés az eredeti cikkben – K. B.] milyenek az élet viszonyai [...] csak annyiban foglalkozik, hogy kárvallottat az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához utalja, ahol másokat megelőzően igényelhet »használatra« tárgyakat”.50 De az újság más, vitatható jogi gyakorlatra is felhívta a fi gyelmet. „A rendelet ezen intézkedése súlyos jogi komplikációt idéz fel, mert 44 A magyarországi zsidóság küzdelme elégtételért és jóvátételért. Új Élet, 1945. december 11. 1. 45 Nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Vöröskereszt, az American Jewish Joint Distribution Committee és a Zsidó Világkongresszus 1945 és 1948 között segélyekkel támogatta a nincstelen túlélőket és az őket segítő szervezeteket. A Joint segélyhálózatot épített ki: népkonyhákat, egészségügyi intézményeket tartottak fenn, és a túlélők átképzését célzó programokat alapítottak. A Joint konstruktív segélyéről, amelyet a zsidóság átképzéséhez nyújtott, lásd Magyar Zsidó Levéltár (a továbbiakban: MZSL) XXXIII-4-A, az American Joint Distribution Committee Magyarországi Képviseletének iratai, 46. egység. Felhívás. Bp., 1945. nov. 10. 46 A magyarországi zsidóság küzdelme elégtételért és jóvátételért. Új Élet, 1945. december 11. 1. 47 Uo. E cikk visszhangozza a neológ hitközség vezetőinek 1945. április 20-i beadványát, amely hasonlóképp hivatkozott a nemzet becsületére, továbbá a nemzetközi helyzetre, miszerint az ország „a külföld demokratikus hatalmainál megértést csak akkor találhat, ha komoly jelét adja, hogy a legsúlyosabb vétkeket jóvátéve, új utakat választ”. MZSL XXXIII-5, a Magyar Izraeliták Országos Szervezetének iratai, 26. egység. Beszámoló a Pesti Izraelita Hitközség és a Magyar Izraeliták Országos Irodájának a zsidóság érdekében tett intézkedéseiről, Pro memoria. 1945. július 23. 48 A zsidóság „elvesztett” ingóságai. Új Élet, 1946. február 7. 2. 49 Lásd a 300/1946. ME. sz. rendelet 3. §-át. 50 A zsidóság „elvesztett” ingóságai. Új Élet, 1946. február 7. 2.
