Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
HILLERSLEBEN 672 életű DP-tábort pedig felszámolták. Évtizedekre a feledés homályába burkolózott a tábor és vele együtt a hontalanok históriája is. A volt Wehrmacht-kaszárnya területe az 1950-es évektől a Német Demokratikus Köztársaság hadseregének gyakorlóterepe lett, látogatása így tilossá vált. A két német állam egyesülése után (1990) a szövetségi német hadsereg (Bundeswehr) vette birtokba. Az 1990-es években a területet, az egyre inkább düledező, romos épületekkel együtt a Bundeswehr fokozatosan eladta egy hamburgi székhelyű magáncégnek, amely a helyszínen napelemmezőt alakított ki. 2016 tavaszán a volt tábor épületeinek fele, benne az NDK hadseregének felszereléseivel még állt. Az utolsó épületeket 2018 októberében rombolták le. A hontalan tábor zsidó halottairól és túlélőiről csupán a tábor területén lévő kis zsidó temető és annak emléktáblája, illetve a farslebeni községi temető emléktáblája emlékezik meg, a hillerslebeni tábor lokális emlékezete lényegében marginalizálódott. Újraalkotását – ha lenne is rá igény – megnehezítené az épített örökség elpusztítása. Kulturális örökségtér már nem válhat belőle, mivel a közösség és a tér kapcsolata megszűnt.64 A történeti emlékezet különféle formái számára viszont mindmáig széles terek nyílnak. Ehhez azonban – egyebek mellett – szükség lenne a több korszakot is megélt tábor történetének feltárására (benne a magyar hontalanok históriájának bemutatásával), tágabb vonatkozásban pedig a háború utáni hontalankérdést a holokauszttal, illetve a menekültkérdéssel összefüggésben vizsgáló kutatások fellendülésére. HILLERSLEBEN History and Memory By András Szécsényi SUMMARY The paper deals with the history and memory of those Jews who, having been deported from Hungary, were settled in the displaced persons camp near the village of Hillersleben in the German province of Saxony-Anhalt, and stayed there from April to September 1945. It is based on ego-documents, and most of all on the diaries of a survivor, György Bognár – previously a deportee at Bergen-Belsen – who was taken to the camp at the age of seventeen. Starting with the diaries and using the attached map the paper analyses Bognár’s relationship to space in the camp and uses the document as a cognitive map for exploring the camp. All this offers a type of key for creating a better understanding of Hillersleben. 64 David Uzzell: Where is the Discipline in Heritage Studies? A view from environmental psychology. In: Heritage Studies: Methods and Approaches. Eds. Marie Louise Stig Sørensen – John Carman. London 2009. 328–329.
