Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat emlékezete a naplók tükrében
673 SZÁZADOK . () . SZÁM Csapody Tamás A BORI MUNKASZOLGÁLAT EMLÉKEZETE A NAPLÓK TÜKRÉBEN A bori munkaszolgálat történetében különös helyet foglalnak el a Borban írt naplók. Ezek a második világháború alatt keletkeztek, de nem sorolhatók a hagyományosnak mondható háborús naplók közé. Igaz, nem a háború poklában, nem a fronton, nem a visszavonulás során és nem is a hátországban írták őket, mégiscsak háborús körülmények között, frontok közé szorulva, hadműveleti területen, a magyar határoktól messze, idegen földön keletkeztek, gyakran szintén pokoli körülmények között. Ugyan magyar és német katonai alárendeltségben élő munkaszolgálatos katonák vezették a bori naplókat, ezek természetesen nem tekinthetők katonanaplóknak, mint ahogyan a munkahelyek leírásai ellenére munkanaplóknak sem. Nem hadifogolyként kezelt foglyok, hanem rabságban élő munkaszolgálatosok írták a naplókat ‒ titokban. Legtöbbjükben ugyan van útleírás, sőt a szövegek a kényszerű és gyakori helyváltoztatás leiratai is egyben, de természetesen nem sorolhatók be az útinaplók közé. Annak ellenére, hogy a megsemmisítés réme meg-megjelenik a leírásokban, mivel a munkabalesetek, a betegségek, valamint a verések, gyilkosságok és a kivégzések miatt a halál árnyéka rávetült a naplóírók életére, nem beszélhetünk koncentrációs vagy megsemmisítő táborban íródott lágernaplókról sem. Valójában a holokauszt áldozatainak kényszermunkatáborban született írásai ezek;1 egyszerre levélnaplók, tábornaplók, fogolynaplók és útinaplók. A kutatásaim során megtalált bori naplók többé-kevésbé rendszeresen és kronologikus rendben vezetett, fragmentáltságot mutató, személyes feljegyzéseket tartalmazó, zsidó kényszermunkások által írt egodokumentumok. 2 Az ismert bori naplók Jelenleg öt olyan naplót ismerünk, amely – legalább részben – Borban keletkezett. 3 Az öt napló közül csak háromról tudunk érdemi leírást adni, kettő töredékesen megismerhető. Az öt közül kettőből több hiányzik, mint amennyi fennmaradt 1 Az 1943-ban és 1944-ben a szerbiai Borba vitt összesen kb. 6000 magyar munkaszolgálatos között 161 Jehova Tanúja, 19 reformadventista és 9 nazarénus is volt. Nem ismeretes, hogy a kisegyházak tagjai közül bárki is írt volna naplót. 2 A naplóról mint történelmi forrásról lásd Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás. A közhivatalnok identitása. In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp. 2000. 145–160. 3 A tanulmány kronológiai kereteit a bori munkaszolgálatra szóló behívó parancs, illetve az állandó lakhelyre történő visszaérkezés adja. Több olyan visszaemlékezést is ismerünk, amelyet az utókor bori naplóként tart számon. Lásd pl. Koltai Károly visszaemlékezését, amely a Holokauszt Emlékközpont
