Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
HILLERSLEBEN 658 közigazgatási) hatóságok.6 A feldolgozások teljes hiányában csak sejteni lehet, hogy Hillersleben ugyanakkor a legalább kéttucatnyi olyan hontalan tábor egyike is, amelyben mások mellett magyar túlélők is várták sorsuk jobbra fordulását. Így elmondható, hogy e település és tábor önmagában nem játszik különleges szerepet a vészkorszak magyar vonatkozásában sem. Épp ellenkezőleg: igen tipikus látleletét adja az 1945-ben megtapasztalt németországi zsidó léthelyzetnek. A végnapjaiban már kaotikus állapotban lévő Belsen láger evakuálását Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője rendelte el április 4-én, a munkaképes emberek további „felhasználása” céljából. A német állam összeroppanásakor az efféle evakuálások, „halálmenetek” már hónapok óta napirenden voltak. (Bergen maga is evakuálási célpont volt: 1944 decembere és 1945. április eleje között több tízezer főt, köztük több ezer magyar zsidót hurcoltak ide a keleten lévő, a front által megközelített lágerekből, így Auschwitzból és Buchenwaldból is.)7 A Belsenből való evakuálás célpontja a ma Csehországban lévő Theresienstadt (ma Terezín) volt. Három transzportot indított el az SS, három egymást követő napon. Április 8-án indult az első, a történeti emlékezetben később „elveszett transzportként” említett szerelvény, amelynek többször vissza kellett fordulnia, mivel a síneket az amerikai bombázás rendre felszakította. Ez a vonat végül Berlintől délre, Tröbitz határában, egy folyóparton állt meg, s az „utasokat” itt szabadították fel a szovjet csapatok.8 Egy másik transzport április 10-én gördült ki a bergeni rámpáról, ennek utasai csaknem mindannyian magyar zsidók voltak (jobbára az Ungarnlagerből és a munkatábor-részből). Ez utóbbi elérte úticélját: a fejenként háromnapi élelemmel felszerelt vonat végül 12 nap után, nagy veszteségekkel érkezett meg Theresienstadtba, ahol a szovjet csapatok felszabadították a foglyokat. Hillersleben mint a „fél-szabadság” tere A fent említett két szerelvény mellett volt azonban még egy, amely több mint kétezer „heftlingjével” április 9-én indult útnak.9 Utasait az ekkorra már túl zsúfolt és tífuszjárványos Bergen-Belsen Ungarnlager táborrészéből szedték 6 Zeev Mankowitz: Life Between Memory and Hope. The Survivors of the Holocaust in Occupied Germany. Cambridge 2002. 7 A téma két alapművét, amely érinti a bergeni evakuációt is lásd Daniel Blatman: The Death Marches. The Final Phase of Nazi Genocide. Cambrige 2011. és Stefan Hördler: Ordnung und Inferno. Das KZ-System im letzten Kriegsjahr. Göttingen 2013. 8 A tábor evakuálásáról összefoglalóan, elsősorban túlélői narratívákra építkezve lásd Thomas Kubetzky: Fahrten ins Ungewisse. Räumungstransporte aus dem Konzentrationslager Bergen-Belsen im April 1945. In: Bergen-Belsen. Neue Forschungen. Hrsg. Habbo Knoch – Thomas Rahe. Göttingen 2014. 150–176. 9 A három evakuálás útvonalának pontos adatait és időpontjait (napi bontásban) térképen lásd Bergen-Belsen: Kriegsgefangenenlager 1940– 1945, Konzentrationslager 1943–1945, Displaced Persons Camp 1945–1950. Katalog der Dauerausstellung. [sz. n.] Göttingen 2009. 188.
