Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
657 SZÁZADOK . () . SZÁM Szécsényi András HILLERSLEBEN Történelem és emlékezet * A tanulmány a németországi Szász-Anhalt tartományban, a magdeburgi járásban található Hillersleben község melletti hontalan táborba került, 1945 áprilisától szeptemberéig ott tartózkodó, korábban Magyarországról deportált zsidók történetéről és emlékezetéről szól, elsősorban egodokumentumok, főképpen pedig egy túlélői napló megszólaltatásával. A magyar történeti emlékezetben sem a település, sem pedig a második világháborút követően rövid ideig itt rostokoló magyar zsidók nem szerepelnek. A mintegy ötszáz főt kitevő hillerslebeni magyar csoport ugyanis az alsó-szászországi Bergen-Belsen koncentrációs tábor végnapjaiban evakuált fogolytranszportok egyike volt, a magyar történetírás pedig nem foglalkozott a Belsenbe1 hur colt, hozzávetőlegesen 14 ezer magyar zsidó históriájával.2 Eközben a nemzet közi kutatások – az első szórványos eredményekre építve3 – az 1990-es évek óta kiemelten foglalkoznak e hatalmas táborkomplexummal,4 illetve a németországi lágerek történetének szisztematikus és sok szempontú feltárásával.5 A magyar vonatkozású kutatás hiánya nem meglepő, hiszen az SS németországi lágerrendszerébe a Magyar Királyság területéről kirekesztett, javaitól megfosztott és 1944– 1945-ben elhurcolt mintegy 250 ezer ember sorsának feltárása sem történt meg. A szövetséges haderők által 1945 tavaszán létesített hillerslebeni hontalan tábor (Displaced Persons Camp, a továbbiakban: DP Camp) egy volt a több mint száz 1945 és 1953 között hosszabb-rövidebb ideig működő hontalan tábor közül, ahol a holokausztot túlélő, gyógyuló, jobbára repatriálásra váró volt rabokat gyűjtötték egybe a győztes hatalmak zónáiban működő katonai (és később * A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 „Belsen” a lágert felszabadító angolszász csapatok tagjai által elterjesztett szóhasználat, amelyet a média és a történetírás is átvett. 2 Ez alól kivételt képez az ún. Kasztner-csoportról szóló szakirodalmi termés és e kötet: Huhák Heléna – Szécsényi András: Táborok tükrében. A Székely-család levelei a munkaszolgálat és deportálás idejéből. Bp. 2016. 3 Eberhard Kolb: Bergen-Belsen, 1943 – 1945. Göttingen 1985. 4 Okáról részletesen lásd Jo Reilly et al: Approaching Belsen: An Introduction. In: Belsen in History and Memory. Eds. Jo Reilly – David Cesarani – Tony Kushner – Colin Richmond. London – Portland 1997. 12– 14. 5 Ennek egyik legnagyobb teljesítménye az SS egész német táborrendszerének összehasonlító jellegű története, benne a szóban forgó táboré. Thomas Rahe: Das Konzentrationslager Bergen-Belsen. In: Der Ort des Terrors. Geschichte der nationalsozialistischen Konzentrationslager Bd. 1– 9. Hrsg. Wolfgang Benz – Barbara Distel. München 2008. Bd. 7. 187 – 220.
