Századok – 2019
2019 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája?
616 MIKOR ÉPÜLHETETT SZULEJMÁN SZULTÁN SZIGETVÁR MELLETTI SÍRKÁPOLNÁJA? ban aligha igaz; a 976/1569-es évszám valószínűleg a Fatih-féle kolligátum első lapjaira külön is bemásolt és ténylegesen 1568-ra kialakult becskereki alapítvány leírásából való, ilyen dátum a nagyvezír alapítványainak teljes, ám rövid felsorolásában nem szerepel.34 Egyébként sem tartom valószínűnek, hogy Szokollu Mehmed a hatalma csúcsán, a hatvanas évek vége felé végrendelkezett volna. Ha viszont későbbi, és akkor írták le, mikor a szigetvári türbe-komplexum már készen állt és – tegyük fel – valóban Szokolluhoz tartozott, akkor szerepelnie kellene benne. De nem szerepel. 2. A második lehetőség (amit láthatólag Necipoğlu magától értetődőnek tekint), hogy a Fatih/Lala İsmail-beli rövidebb összeállítás is 1574-es, amint azt a VGMA-beli hosszú összegzés állítja magáról. Akkor viszont az utóbbitól eltérően miért nem szól a szigetvári alapításokról? Ezt annál inkább megtehette volna, mivel a listák még befejezetlen építkezésekről is számot adnak.35 Vagyis ez esetben is arra kell gondolnunk: Szokollunak nem volt köze a türbe-városhoz. 3. A harmadik lehetőség: a végrendelkezés dacára csak a nagyvezír halála, 1579 után állították össze. Erre utalhat a Fatih-beli szöveg címe, amely halottként beszél róla. Ennek azonban ellene mond, hogy a Lala İsmail-félében még egyáltalán nem „megboldogult” vagy „vértanú”, s hogy mindkét kézirat végén egybehangzóan az az óhaj fogalmazódik meg, hogy a nagyvezír még sok jótettet hajtson végre és sok épületet emeljen a köz javára.36 Ha ez igaz, akkor a Fatih-beli kolligátumban egy korábban készült, de csak a nagyvezír halála után bemásolt kézirattal van dolgunk. Ebben az esetben viszont logikus lett volna beilleszteni az akkorra már kész szigetvári alapításokat is, amennyiben Szokollunak valóban köze lett volna hozzájuk. Ezek szerint nem volt. 4. A negyedik lehetőség: 1574 és 1579, vagy még inkább 1576 és 1579 között készült a Fatih-/Lala İsmail-beli összeállítás. A magam részéről ezt tartom a legvalószínűbbnek. 1575–76 táján, az uralkodóváltást követően, Szokollunak már éreznie kellett, hogy fogy körülötte a levegő. A Murád körül csoportosuló, ellenséges frakció egyre kíméletlenebb fellépése37 késztethette a nagyvezírt arra, hogy számba vegye a vagyonát, hogy minél teljesebben mentse ki birtokait és ingóságait a hosszú távú védelmet kínáló alapítványi formába, s hogy kiemelkedő jótékonysági tevékenységét olyasféle „propaganda-iratokkal” népszerűsítse, mint 34 Fatih Millet Kütüphanesi T 933, 1a–5b. Vö. Gökbilgin, M. T.: Edirne ve Paşa Livası i. m. 513. A becskereki alapítvány fokozatos, 1568-ban befejeződő kialakulásáról lásd Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. (Dél-Alföldi Évszázadok, 15.) Szeged 2000. 235–269. 35 Necipoğlu, G.: The Age of Sinan i. m. 346. 36 Fatih Millet Kütüphanesi T 933, 23b; Süleymaniye Kütüphanesi, Lala İsmail 737, 46b. 37 Cornell H. Fleischer: Bureaucrat and Intellectual in the Ottoman Empire: The Historian Mustafa Âli (1541–1600). Princeton 1986. 71–73., 294–296.
