Századok – 2019
2019 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája?
FODOR PÁL 617 amilyen a Fatih-/Lala İsmail-féle összegzés. Ha ez igaz, akkor a hetvenes évek második felére nagyjából kiépült szigetvári türbe-komplexumot biztosan nem engedte volna kihagyni egy ilyen „propaganda-iratból”, ha köze lett volna hozzá. Vagyis a lehetőségek mérlegelése után ugyanoda jutottunk, ahová a VGMA-beli, állítólag 1574-es „alapító okirat” és a többi forrás összevetéséből: hogy a szigetvári türbe-komplexumot valamelyik szultán alapította, hogy az ellátására rendelt vakuf szultáni, nem pedig vezíri alapítvány volt, és hogy az alapítás utáni első években-évtizedben a Szokollu családnak közvetlen jogi kapcsolata aligha lehetett Szulejmán szigetvári kegy- és zarándokhelyével. Mi történhetett tehát? 1. A felsorolt adatokból úgy látszik, hogy közvetlenül a szigetvári ostrom utáni években megszülethetett a zsibóti/szemlőhegyi emlékhely gondolata, és nem kizárt, sőt erősen valószínű, hogy Szokollu Mehmed és Szelim szultán együtt kezdték tervezgetni. 2. Az sem kizárt, hogy az első konkrét lépéseket (a tervek kidolgozását) Szelim életének utolsó évében vagy hónapjaiban tették meg. 3. Valószínűnek tűnik, hogy a szultán gyorsuló emberi és testi hanyatlása, majd 1574. december közepén bekövetkezett halála miatt a kivitelezés halasztást szenvedett, vagy éppen csak elkezdték a munkálatokat, és aztán III. Murád szultán és új tanácsadói köre ragadta magához a kezdeményezést. 3. Ez együtt járt Szokollu Mehmed pasa háttérbe szorításával: Murád a saját hatalmát és a szultáni család dicsőségét kívánta nagy elődje felmagasztalásával megszilárdítani. Valószínűleg ezért létesült a komplexum szultáni alapítványként. 4. A Szokolluk azonban számon tartották „jogaikat”, s a későbbiekben (hogy mikor, arról sejtésem sincs) eredetileg hozzájuk nem tartozó javakat is beillesztettek a családi alapítványi hálózatba, s talán ez tükröződik a 19. századi részletes összeállításban is. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy ennek érdekében tudatosan manipulálták a dátumokat, s így tették meg utólag, 1574-re keltezve a komplexum büszke tulajdonosának Szokollu Mehmed nagyvezírt. Összegezve: minden arra mutat, hogy a nagyvezíri vakfijék/vakufnámék ellentmondásai az 1570-es évek második felének politikai „klímaváltozásában” lelik magyarázatukat. Nem kizárt, hogy a nagyvezír élete vége felé megpróbálta szilárdabb alapokra helyezni, a vallástudósokkal (ulema ) is megerősíttetni és „megszenteltetni” addig felhalmozott vagyonát. Ennek legjobb módja az lehetett, hogy igyekezett minden szerzeményét Szülejmán vagy Szelim korszakából eredeztetni, mert a halott szultánok tekintélye bizonyos védelmet nyújthatott a vagyonára áhítozó riválisok ellen. Akárhogy volt is, a fent előadottak alapján egyet biztosan állíthatunk: Szülejmán szultán szigetvári (pontosabban zsibóti-szemlőhegyi) türbéje 1574 tavaszán még nem
