Századok – 2019
2019 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája?
FODOR PÁL 613 (keresztény időszámítás szerint 1574. április 13–22. között) írásba foglalt „alapító okirata” a következőket állítja: 1. A szultán első temetési helyén létesült dzsámit a nagy vezír építtette. 2. A dzsámihoz kapcsolódó kolostort (hanegah) szintén ő emeltette. 3. A két épület a nagyvezír alapítványához tartozik, személyzetük is attól kap fizetést. 4. A dervisek számára könyvtárat alapított. 5. A vakfije dátuma alapján a dzsáminak és a kolostornak 1574 áprilisában már állnia kellett, sőt addigra a neve (Türbe Palankası) állítólag már széltében elterjedt ( iştihar bulan ) az oszmán-török világban. 21 Ezek az állítások a szultáni tanácsi rendeletekből és a szandzsák-összeírásból kirajzolódó képpel nehezen vagy sehogy sem egyeztethetők össze. Kérdés, hogy akkor a források e két nagy csoportja közül melyik a hiteles, illetve elképzelhető-e, hogy nemcsak cáfolják, hanem valamilyen értelemben ki is egészítik egymást? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ adhassunk, az alábbi ellentmondásokat és észrevételeket érdemes megfontolni. 1. Mindenekelőtt két kronológiai problémára kell felhívni a figyelmet. Ha a szultán halálozási helyén 1573. szeptember végén még üres kert állt, akkor az épületek 1574. április elejére aligha készülhettek el (különösen nem télen), és semmiképpen sem válhattak széles körben ismertté. 2. Az egyik szultáni parancsban világosan az áll, hogy először mecsetet épí tettek a türbe mellé, s csak 1576. március 9-én rendelték el, hogy alakítsák át dzsámivá, azaz minősítsék át pénteki istentisztelet tartására alkalmas imahellyé. 1574-ben vagy az előző évben tehát Szokollu Mehmed nem építtethetett dzsámit a „Türbe palánkjá”-nak mondott helyen. 3. Mint fentebb láttuk, az említett 1579. évi szandzsák-összeírás szerint az egész kegyhely vagy szentély (meşhed ) és a hozzá rendelt falvak és puszták egyér telműen szultáni alapítványok voltak. A defter a szultáni vakufokon kívül magánszemélyek alapítványi birtokait (például Müezzinzade Ali pasáét vagy Iszkender elhalt szigetvári szandzsákbégét) is felsorolja,22 de a Szokollukról és birtokaikról nem tesz említést. Szokollu Musztafa budai pasa kormányzóként és nem tulajdonosként felügyelte az építkezéseket. (Hogy ez fontos feladata volt, jelzi az is, 21 Ankara, Vakıflar Genel Müdürlüğü Arşivi (a továbbiakban: VGMA), Defter 572, No. 20, 27–63 (evahir-i zilhiddzse 981). Latin betűs átírása: VGMA Defter 2104, No. 323., 442–478., a Szigetvárra vonatkozó részek itt: 28–29., 55., illetve 3–4., 35–36.; Necipoğlu, G.: The Age of Sinan i. m. 346–347., 543. 341–363. jegyz.; Uő: The Aesthetics of Empire i. m. 152. A vakufnáme egy rövid részletét idézi Hancz Erika: Nagy Szülejmán szultán Szigetvár környéki sátorhelye, halála és síremléke az oszmán írott forrásokban/Osmanlı Kaynaklarına Göre Kanuni Sultan Süleyman’ın Sigetvar’daki Otağ Yeri, Ölümü ve Türbesi. In: Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron/Kanuni Sultan Süleyman’ın Sigetvar’daki Hatırası. Szerk. Pap Norbert. Szigetvár 2014. 67. 22 Ali pasa alapítványáról lásd Dávid Géza: Adalékok Szigetvár török kori történetéhez. Keletkutatás 2007. tavasz–ősz 38–43.
