Századok – 2019
2019 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája?
612 MIKOR ÉPÜLHETETT SZULEJMÁN SZULTÁN SZIGETVÁR MELLETTI SÍRKÁPOLNÁJA? számára közkutat, jégvermet és rituális mosdáshoz szükséges kifolyót építettek. Jelentették, hogy szükséges volna a palánk őrségéből két főt vízhordónak, egyet pedig a vakuf jövedelembehajtójának kinevezni. Elrendelem, hogy amint – - – [a parancsvivő] megérkezik, az említett módon a palánk őrségéből két főt vízhordó szolgálatra, egyet pedig jövedelembehajtói szolgálatra alkalmazz.” 18 A szultáni tanács rendeleteiből összeszedegethető adatok jól összevágnak a szigetvári szandzsák 1579-ben készült részletes felmérésének (tahrir defteri ) informá cióival.19 Az összeíró a „kolostor alapítványá”-ról tesz említést (ami érthető, hiszen ennek személyzete gondozta az egész komplexumot), és azt egyértelműen Szulejmán szultán „kegyes alapítványának” (vakıf ) mondja: „A mennyei kertben és a paradicsomban lakó, [isteni] irgalommal és könyörülettel elárasztott, megboldogult és isteni megbocsátásnak örvendő gázi Szulejmán szultán kán kegyes alapítványa Szigetvár közelében a nevezett kolostor élelmezési költségeire és egyéb alapvető feladatainak szükségleteire [...]. Az új defterbe úgy jegyeztetett be, hogy a nevezett alapítványt ugyanolyan módon irányítsák és birtokolják, ahogy a többi szultáni alapítványt szokták.”20 A kolostor sejhje változatlanul Ali dede volt, aki emellett még az imámi beosztást tartotta meg, a pénteki prédikátor feladatait ekkor már Muszliheddin halife látta el. Mellettük két müezzin , egy Korán-recitátor ( devrhan ) és egy szolga ( kayyum ) működtette a dzsámit. A dervisek (akiknek a számát a cellák számának megfelelően 12 főben maximálták, de mint láttuk, csak hatan voltak) az élelem mellett napi két akcse fizetést kaptak. A lényeg: a szultáni parancsok és a szandzsák-összeírás egybehangzó adatai szerint a kolostor nem magánszemélyek, hanem a szultán alapítványa volt, s a kolostor személyzete az egész komplexumot kiszolgálta. Mindezekkel szöges ellentétben Szokollu Mehmed pasa mostanában gyakorta idézett és a szöveg végén szereplő dátum szerint 981. zilhiddzse utolsó harmadában 18 „Sigetvar beğine hüküm ki: Sigetvarda vaki olan merhum ceddüm sultan Süleyman tabe serahunun türbesi ziyaretine gelen müslümanlara sebil ve buzhane ve abdest musluğı bina olunub palanka neferatından iki nefer saka ve bir nefer vakfun cabi hizmetine tayin olunmak lazım olunduğı ilam olunmağın buyurdum ki --- vusul buldukda vech-i meşruh üzere palanka neferatından iki neferin sakalık hizmetine ve bir neferin dahi cibayet hizmetine istihdam etdüresin.” MD 36, 287/99 (987. muharrem 8. / 1579. márc. 7.) 19 München, Bayerische Staatsbibliothek, Orientalische Handschriften, Cod. Turc. 138, 44b–46a. A defter egyes részeit (pl. a törvénykönyvet [kanunname]) latin betűs átírásban kiadta Münir Aktepe: Szigetvar Livâsı Kanunnâmesi. In: Kanunî Armağanı. (Türk Tarih Kurumu Yayınları, VII/55.) Ankara 1970. 187–202. A kánunnámét magyarul közreadta Dávid Géza: A szigetvári szandzsák 1579. évi adózási irányelvei. Somogy 44. (2016) 4. sz. 55–66. A türbére és a kaszabára vonatkozó adatok részleges ismertetését lásd Vass Előd: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán–Török Bi rodalomban 1565–1689. In: Tanulmányok a török hódoltság i. m. 201–202. 20 „An evkaf-i firdevs-mekan cennet-aşyan garik-i rahmet ve rahman merhum ve mağfurun-leh gazi sultan Süleyman han der kurb-i Sigetvar beray-i taamiye ve sair levazım-i cihat-i zaviye-i m[ezbur]. [...] sair evkaf-i selatin ne minval üzere zabt ve tasarruf olunagelmiş ise evkaf-i mezbure dahi ol minval üzere tasarruf olunması defter-i cedide kayd olundı.” München, BS OH Cod. Turc. 138, 44b, 46a. Az idézetet kisebb olvasati eltérésekkel lásd még Aktepe, M.: Szigetvar Livâsı i. m. 201.
