Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 606 szerepet játszott a metaforák „megtalálásában”. A leggyakrabban és különböző szituációkban is használt párhuzam Wesselényire a számtalan antik mondai, illetve valós alak közül Héraklész volt. Amellett, hogy a legfőbb attribútuma a kulturális köztudatban a nagy testi erő, magának a nagy testi erőnek ő az egyik legelterjedtebb megtestesítője, szimbóluma. Az apának és környezetének döntő szerepe lehetett abban, hogy a testi erejéről ismert Papirius lett a kiskamasz Wesselényi példaképe. A vakság időszakában forrásaink Teiresziaszra és Sámsonra egyaránt asszociálhattak volna, mégis az erős testalkatú bibliai hős mellett „döntöttek” a báró jellemzésénél. Természetesen a testi erő mellett más tulajdonságai is szerepet játszhattak a jelzők kiválasztásában. Szembetűnő lehet a mártír-motívum erős jelenléte is, amelyet Prométheusz, Egmont gróf, Regulus és Sámson is képviselnek. Ám ezekben az esetekben a szerzők nem a testi erőt, hanem éppen a vértanúságot akarták hangsúlyozni. Többek között az összegyűjtött számtalan hasonlítás alapján is igazat adhatunk Kemény Zsigmond azon megállapításának, miszerint Wesselényi élete regények lapjára kívánkozik. A báró személyisége, habitusa és teste azonban le is szűkítette ennek a regényhősnek a lehetséges karakterét egy kivételes testi adottságokkal rendelkező, leginkább egy antik eposzba illő, nagy erejű hősre. Kemény Zsigmond jellemrajza a Wesselényi-emlékezet talán leghangsúlyosabb, a báró politikai életben játszott szerepének értékelését hosszú időre meghatározó szövege. A heves vérmérsékletű, bátor, férfias, de naiv és befolyásolható, a politikai vezérszerepre Széchenyi által kiválasztott, majd őt eláruló erdélyi báró alakja tovább élt Szekfű Gyula koncepciójában.104 Igyekeztem bemutatni, hogy Kemény milyen irodalmi és retorikai elemekkel építette fel ezt a képet, hogyan helyezte a báró testét, testi erejét és a szerinte ahhoz kapcsolódó, a köz- és magánéletre egyaránt ható személyiségjegyeket leírásának hangsúlyos helyére. Annak ellenére, hogy ezt a Wesselényi-képet írói tehetségének segítségével talán Kemény fogalmazta meg a legemlékezetesebben, magát a képet megsem ő teremtette meg. Összegyűjtött forrásaink jelzik, hogy a politikai jellemrajz szerzője tökéletesen alkalmazta azokat a nyelvi fordulatokat, jelzőket, hasonlításokat és mesélte el azokat a történeteket, amelyekkel Wesselényi környezete már életében (fel)építette a báró legendáját. Ebben pedig központi elemet kapott a test, amely így vált önmagán túlmutató szimbólummá és alapvető elemévé a báróról alkotott, a kollektív történelmi emlékezetben élő képnek. Ezt az is elősegítette, hogy a reformkorban megjelent művészeti tömegtermelésben alakult ki az ismert emberekről készülő arcképek nagy divatja,105 így a báró külseje széles körben ismertté vált. 104 Vö. Trócsányi Zs.: Wesselényi Miklós i. m. 553–555. 105 Vö. Magyarország története 1790–1848. Szerk. Vörös Károly. Bp. 1981. 1099.; Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2005. 157., 187.
