Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 607 Számtalan festmény és rézkarc készült róla, portréja megtalálható volt – többek között – Károlyi György titkára, Bártfay László, a pozsonyi Brudermann-család, az országgyűlési követ mellett írnokként Pozsonyba kerülő Ormós Zsigmond otthonában vagy Károlyfehérvárott a székely nemzeti Közgyűlés Termében is. Egyes képes folyóiratok is közvetítő médiumai voltak híres emberek képi megjelenésének, Wesselényit 1842-ben Wagner József kereste fel, hogy képét elkérje az általa kiadni szándékozott Arczképcsarnok számára. A báró azonban a közéletből való kiszorulására hivatkozva elutasította a kérést.106 A vándor képárusok tömegtermelésre készült másolatai az alsóbb osztályok körében ismertették meg a „fontos” emberek arcképeit, Kölcsey Antónia naplóbejegyzése szerint egy Wesselényiportré „két huszas”-ba került 1839-ben.107 A báró pere idején Erdélyben divat volt az ifjúság körében kalapra tűzve viselni arcmását.108 Wesselényi küllemét tehát nagyon széles körben ismerhették, amire temetésén mondott gyászbeszédében – igaz, bizonyára túlozva – Nagy Péter lelkész is utalt: „[Wesselényi] másolatját pedig megtanálhatjátok lakában majd minden magyarnak, ki nemzete derekabbjaira büszke lenni s a jeles férfiak néma képében is tud élvezetet tanálni.” 109 Wesselényi Miklós tehát már a saját korában egyszerre létezett hús-vér emberként és „regényhősként”. Az szintén látszik, hogy Wesselényi kortársai is kész elbeszélésmódot kaptak, a báró már a testi erő, a bátorság és a hőstettek által meghatározott világba „született bele”. A Kemény és Ujfalvy által összegyűjtött gyermekkori történetek (kisgyerekként megzabolázott egy elszabadult lovat, kardot rántott apja védelmében, kilencévesen beszédet mondott egy megyegyűlésen, majd tizenhárom évesen ő vezényelte apja egyik katonai alakulatát)110 nemcsak meg történtükkel, hanem valószínűsíthetően rendszeres elbeszélésükkel alakítottak ki olyan narratívát, amelyben a gyermek Wesselényi a testi erejéről híres római konzulként, Papiriusként határozhatta meg magát. Ezt az atmoszférát valószínűleg a szintén már életében legendássá váló, egyszem gyermekét „méltó” utódának nevelő apa teremtette meg, környezete, Kazinczyval és Berzsenyivel együtt még alakította, majd továbbformálódott – immár szélesebb közösségi keretekben. 106 Kalla Zs.: „Mivé egykor talán lehetni álmodoztam” i. m. 677.; Wesselényi Miklós Napló i. m. 1835. nov. 21.; Ormós Zsigmond: Szabadelmű levelek vagy democrat lapdacsok aristocrat görcs ellen. (Téka) Bukarest 1976. 106–107.; Benkő Samu: Ormós Zsigmond ifjúsága és irodalmi munkásságának kezdetei. In: Ormós Zs.: Szabadelmű levelek i. m. 7., 11.; Kardos S.: Báró Wesselényi Miklós i. m. I. 254–256., 509–510. 107 Kölcsey Antónia naplója i. m. 65–66. 108 Wesselényi Miklós Napló i. m. 1835. dec. 7. 109 Kardos S.: Báró Wesselényi Miklós i. m. II. 508. 110 Kemény Zs.: A két Wesselényi Miklós i. m. 115–117. ; Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 44–48., 58–59.; Trócsányi Zs.: Wesselényi Miklós i. m. 29–30.
