Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 604 veszélyekre és „az Orániai” „hajlóságának” pozitív olvasatára.94 A széphalmi író soraiból érezhetjük, hogy a fiatal bárót – bizonyára az apai örökség ismeretében – az „Egmont-típusba” sorolta.95 Úgy tűnik, környezete később is könnyen azo nosította Wesselényit az Egmont-szerep tartalmával, aminek heves vérmérséklete s olykor indulatos, elveiből nehezen engedő attitűdje lehet a magyarázata. Ezt bizonyítja az erdélyi országgyűlésre személyesen leutazó későbbi író, Kovács Lajos beszámolója, amely szerint a diétán elterjedt Wesselényi hasonlítása Egmonthoz. Ezt megerősíti Bölöni Farkas Sándor naplóbejegyzése, amelyből kiderül, hogy ő szemtől szembe is nevezte így Wesselényit, amit bizonyára figyelmeztetésnek szánt.96 Kovács szerint az erdélyi országgyűlésen szerepet nem játszó Széchenyit is bevonták a nevekkel való játékba: őt Orániai Vilmosnak nevezték, valószínűleg a kormányhoz való viszonya miatt. A „csoportos hasonlítás” kiinduló pontja a gyűlést „levezénylő”, majd feloszlató kormánybiztos, Estei Ferdinánd Alba herceghez való hasonlítása lehetett.97 (Róla Kossuthnak egy másik Schiller-dráma szerep lője „jutott eszébe”: ő „Erdélyi Geszlernek” nevezte a főherceget.)98 Az Egmont – Orániai Vilmos páros egy 1831-es Wesselényi által Széchenyinek írt levélben is előkerül, ahol a báró Kazinczy 21 évvel korábbi érvelésével figyelmeztette a grófot az Egmont-szerep veszélyeire. Wesselényi kiemelte Orániai Vilmos példáját, s ahhoz mérve értékelte saját személyiségét is, ami jelzi, hogy környezetével ellentétben nem Egmont, hanem az orániai herceg volt számára a minta. 99 Külön csoportot alkotnak a vaksághoz kapcsolódó jelzők és hasonlítások. A legkorábbi Széchenyi „vak filozóf” kifejezése 1838-ból, aminél korábbit nem is találhatunk, ugyanis Wesselényit 1838 nyarán viszonylag hirtelen taglózta le a közeli vakság rémképe: ekkor veszítette el egy évtizedes látásromlás után bal szeme világát, és jelentkezett ezzel szinte egy időben jobb szemén is a homályosodás. A teljes vakság 1844-ben állt be,100 s elsősorban a báró halála után terjedt el személye 94 Kazinczy Ferenc ifj. Wesselényi Miklóshoz, Széphalom, 1810. ápr. 26. In: KazLev VII. 1724. lev. 396. 95 Kazinczy egy viszonyleképező metaforában id. Wesselényit Egmondtnak, a fiút Egmondt fiának nevezte: „Itt nem fogja a később generatio elborzadva mondani azt, amit a nagy Egmondt fijának látásakor mondott, ki annyira kicsiny volt a nagy atya mellett, hogy még szégyelte, hogy a feje-vettnek fija – nyilván azért, mert a ragyogásra vágyás miatt hasonlatlanná lett atyjához.” Kazinczy Ferenc levele ifj. Wesselényi Miklóshoz. Széphalom, 1810. ápr. 26. In: KazLev VII. 1724. lev. 394. 96 Bölöni Farkas Sándor naplója i. m. 145. 97 Kovács félreérti ezeknek a viszonyleképező metaforáknak a jelentését, értelmezése szerint ugyanis az Egmont és Orániai Vilmos nevek arra utalnak, hogy „az egyiket [Széchenyi] mindenben siker, a másikat [Wesselényi] vértanúság várta”. Lásd Kovács Lajos: Gróf Széchenyi István közéletének utolsó három éve 1846–1848. Bp. 1889. 85. 98 A metaforának komoly utóélete lett, Kossuth perében is előkerült. Lásd Kossuth Lajos iratai 1837. május–1840. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. S. a. r. Pajkossy Gábor. (Kossuth Lajos Öszszes Művei VII.) Bp. 1989. 121. 99 B. Wesselényi Miklós két érdekes levele gr. Széchenyinek, 1831. Történelmi Lapok 1. (1874) 474. 100 Priszlinger Z.: Egy betegség hétköznapjai i. m. 57.
