Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 603 más megfeleltetéseket is használtak ugyanarra az emberre: Wesselényit Don Carloshoz, Posa márkihoz és Egmonthoz is hasonlították. (Wesselényi érdeklődése Schiller iránt közismert volt, de bizonyíthatóan ismerte Goethe Egmont ját is.)88 Jellemző az is, hogy többen egyszerre kaptak névhelyettesítő metaforát, hi szen a németalföldi történet szereplőinek attitűdje mellett az egymáshoz való viszonyuk legalább olyan meghatározó volt. Kazinczy és Török Sophie a hozzájuk érkező Wesselényinek és nevelőjének, Pataki Mózesnek „kerestek” párhuzamot: így lett a báró Don Carlos, Pataki pedig Posa. A fiatal bárónak és nevelőjének Schiller iránti rajongása mellett egy illusztrált Schiller-kötet Posa-ábrázolásának Patakival való hasonlósága adta az alapot a hasonlításhoz.89 Egy korábbi, 1810-es Wesselényi–Kazinczy levélváltásban már a 13 éves báró is használta a szereplőpárokat: finom utalásában saját maga Don Carlosként, Kazinczy pedig Posaként jelenik meg.90 A Schiller-dráma két baráti szereplője egy Széchenyi naplóbejegyzésben is feltűnik: itt Wesselényi „vált” Posává, amivel a gróf – kiderül a beszélgetés leírásából – nem titkoltan saját maga Don Carlosként való megjelenésére utal.91 Don Carlos és Posa kettősének jelké pisége nem politikai mezőben értelmezhető, hanem elsősorban a naiv, heves (szerelmes) ifjú és a rá ható, elé magas eszményeket kitűző példakép barátságaként. 92 Bonyolultabb a szimbolikája a két eltérő utat bejárt szabadsághős: Orániai Vilmos és Egmont gróf párosának. Egmontot hajlíthatatlannak, kitartónak, más nézőpontból kompromisszumképtelennek is értelmezték, akinek a sorsa – ezekből a tulajdonságokból fakadóan – a mártírhalál volt. Orániai Vilmos kiegyezésre törekvése az árulás és a higgadt reálpolitikus szimbólumaként is megjelent. 93 Maga Wesselényi már fiatalon találkozott a karakterek értelmezésének többféle lehetőségével: Kazinczy hívta fel a figyelmét az Egmont-féle személyiségben rejlő 88 Wesselényi egy 1814-ben írt levélben vont párhuzamot Schiller és saját maga között, Kazinczy válaszában ajánlotta neki Goethétől az Egmontot, s még azt is megírta a bárónak, hogy nagybátyjától, Cserei Farkastól kölcsön tudja kérni a kötetet. Kazinczy Ferenc ifj. Wesselényi Miklóshoz. Széphalom, 1810. ápr. 26. In: KazLev VII. 1724. lev. 396. 89 Kazinczy több barátjának is elmeséli a jelenetet: Kazinczy Ferenc Helmeczy Pálhoz. Széphalom, 1814. nov. 9. In: KazLev XII. 2763. lev. 159.; Kazinczy Ferenc Sipos Pálhoz. Széphalom, 1814. nov. 9. Uo. 2764. lev. 161–162.; Kazinczy Ferenc Berzsenyi Dánielhez. Széphalom, 1814. nov. 11. Uo. 2765. lev. 163.; Kazinczy Ferenc Cserey Miklóshoz. Széphalom, 1814. nov. 11. Uo. 2767. lev. 169.; Kazinczy Ferenc Gróf Gyulai Karolinához. Széphalom, 1814. nov. 11. Uo. 2768. lev. 174.; Kazinczy Ferenc Rumy Károly Györgyhöz. Széphalom, 1814. nov. 16. Uo. 2772. lev. 181.; Kazinczy Ferenc Gr. Dessewffy Józsefnéhez. Széphalom, 1814. nov. 26. Uo. 2779. lev. 199. A történetet Kazinczy Eugénia visszaemlékezése is megerősíti. Lásd Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy Eugénia pályája. Századvég Új folyam 68. (2013) 2. sz. 93. 90 Ifj. Wesselényi Miklós Kazinczy Ferencnek, Sibó, 1810. márc. 26. In: KazLev VII. 1692. lev. 336. 91 SZIN III. 196–197. (1828. febr. 11.) 92 Vö. Miskolczy A.: Kazinczi és Wesselényi i. m. 57.; Egyed E.: A Poétai Gondolatok i. m. 143. 93 Völgyesi Orsolya könyvismertetése Dávid Gábor Csaba: „Célunk tökéletesedésünk”. A nemzetnevelő Wesselényi Miklós című munkájáról Irodalomtörténeti Közlemények 119. (2015) 2. sz. 271–272.
