Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 595 tovább a fizikai erőt és állóképességet kívánó árvízi mentés, a lovasbravúrok vagy a Balaton-átúszás történetei. 37 Wesselényinek a közös emlékezetben a reformkor többi ismert szereplőjével kell „megküzdenie”, hozzájuk képest kell olyan egyedi jellemzőket „felmutatnia”, amelyek alapján egyértelműen beazonosítható a nemzeti panteonban. Trócsányi Zsolt és Fónagy Zoltán részletesen bemutatta, hogy milyen okok alapján került háttérbe Wesselényi politikus, szervező, modern gazda és író énje: a forradalmat nem élte meg, a nagy vitákban és ellentétpárokban (Széchenyi–Kossuth, majd Deák–Kossuth) nem volt jelen vagy a háttérben maradt, a Balítéletekről című műve csak évekkel a sok hasonló gondolatot tartalmazó Hitel után jelent meg. 38 A széles közvélemény előtt elsősorban „árvízi hajósként” ismert báró esetében a fizikai erő, a hősiesség és bátorság jelenti „különlegességének” legmegragadhatóbb elemeit. „Dörgő hang” és „dagadt lábak” További korabeli források A fent vizsgált két bővebb, egybefüggő leírás mellett több naplóban, memoárban, levélben, illetve nyilvánosság előtt elhangzott beszédben található rövid utalás Wesselényi Miklós valamely fizikai jellemzőjére. Kérdéses az, hogy az általam ösz szegyűjtött, valamivel több mint húsz szöveg mennyiségét és tartalmát tekintve elég-e ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk általa a báró külleméről és arról, hogy környezete hogyan látta őt. A szövegek műfaji sokfélesége azonban mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb perspektívában lássuk témánkat. Néhány határozott kijelentést tehetünk, de mindenféleképpen tisztázni kell a szövegek keletkezésének körülményeit, a Wesselényire vonatkozó részletek elsődleges kontextusait. Wesselényinek különleges orgánuma volt – erre a legtöbb forrás keletkezési idejétől és körülményeitől függetlenül utal. Igaz, a hang nem testi jegy, de fizikai jellemző – Kölcsey össze is kapcsolja a testtel: „erős kebelből, erős hanggal erős szavakat dörgött”39 –, így a vizsgálat lényegi kérdése szempontjából mindenféle képpen tárgyalni kell, hiszen a fizikai értelemben vett „Wesselényi-jelenségnek” 37 Jókai M.: Kárpáthy Zoltán i. m. 205–209.; Kárpáti Attila István megfogalmazása szerint Jókai szö vegében Wesselényi „fizikálisan misztifikálva”, „mitológiai hős”-ként jelenik meg, aki „a természettel, a rombolással, a halállal vív csatát”. Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az árvízi hajós. Fons 22. (2015) 359–360. 38 Trócsányi Zs.: Wesselényi Miklós i. m. 552–556.; Fónagy Zoltán: Bevezetés. In: Wesselényi Miklós. Vál., bev., jegyz. Fónagy Zoltán. (Magyar Szabadelvűek) Bp. 1998. 20–21. 39 Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló. S. a. r. Völgyesi Orsolya. (Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Országgyűlési írások I.) Bp. 2000. 89.
