Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 596 fontos eleme volt. Forrásaink közül Kölcsey mellett Obernyik Károly, 40 Podmaniczky Frigyes, Jósika Miklós, id. Bethlen Lajos, Lemény János fogarasi püspök és Kovács Samu is utaltak rá, illetve az országgyűlési ifjak is kiemelték Wesselényinek készített hódoló feliratukban.41 A báró hangjára leggyakrabban használt jelző a „dörgő” volt, emellett az „erős”, „mély bassus”, illetve a hallgatóságot „megrázó” jelzők is előfordulnak, de a „rendkívüli orgánum”, a „stentori hang”, a „harsogás” s a mennydörgéshez való hasonlítás is megjelenik az egyes forrásokban. E megállapítások mellett Kölcsey Ferenc egy történet elmesélésével érzékeltette a báró hangjának erejét: Wesselényi csak szomszédja fülébe súgott valamit, de azt az országgyűlésen elnöklő gróf Cziráky Antal így is hallotta. 42 A szövegekben a hang erőssége gyakran kapcsolódik össze a szónoki teljesítmény méltatásával is, de a források nagy száma egyértelműen igazolja, hogy a báró orgánumának különleges ereje tényleges fizikai jelenség volt. Wesselényi testének – legalábbis a 30-as évek második felétől – „híre” volt, közismert volt fizikai ereje, sőt egyfajta legenda is övezte külsejét. Obernyik Károly 1838. augusztus 10-én a következő sorokat írta naplójába: „8-kán jött ide Wesselényi estve. Vacsorát nem evett. 9-kén ebéd után néztem meg óriási termetét.”43 A megfogalmazásból az érződik, hogy a szerző nem lepődött meg az általa különlegesen nagynak leírt testen, valószínűleg „számított” arra, hogy egy nem-mindennapi termetű embert fog megismerni, sőt kifejezetten kíváncsi volt a jelenségre. Pulszky Ferenc emlékiratába 1835. május 28-ai naplójegyzetét másolta be: „Külseje első pillanatra nem felelt meg várakozásomnak [...]” – írta a báróról, majd pár mondatban jellemezte is kinézetét.44 Podmaniczky Frigyes emlékiratában írt arról, hogy Wesselényivel – többek között testének legendás alakja miatt – várta a találkozást, s a memoár megszerkesztett és irodalmias szövege részletesen bemutatja, milyen legenda alakult ki az árvízi mentés után a báró személye és teste körül: „De azon mythosszerű regekör, mely az árvíz alatt tanúsított áldozatkészsége, óriási testereje, feltűnő külalakja s rettenthetetlen bátorságánál fogva személyiségéhez fűződött, annyival inkább vésődött emlékembe s költé 40 Wesselényi 1838-ban találkozott Csekén Kölcsey Ferenc unokaöccsének, Kálmánnak az akkor 23 éves nevelőjével. Obernyik a költő halála után is megmaradt állásában, miközben verseket, drámákat is publikált. Kölcsey Antónia naplója. Vál., s. a. r., bev., jegyz. Gábor Júlia. (Magyar Hírmondó) Bp. 1982. 292–293. 41 Obernyik Károly naplójából. In: Kölcsey Antónia naplója i. m. 223.; Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei: válogatás a Naplótöredékekből, 1824–1887. Vál., szerk., jegyz. Steinert Ágota. H. n. [Bp.] 1984. 164.; Jósika Miklós: Emlékirat. H. n. 1977. 363.; Kovács Samu: Visszaemlékezése 1830– 1850. Deés. 1887. 6.; Kardos S.: Báró Wesselényi Miklós i. m. I. 260., II. 446., II. 493. 42 Kölcsey F.: Országgyűlési napló i. m. 127. 43 Obernyik Károly naplójából i. m. 191. 44 Pulszky F.: Életem és korom I. Bp. 1884. 73.
