Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 594 A két leírás természetesen nincs ellentétben egymással, vannak közös elemek, illetve olyanok, amelyeket csak az egyik vagy a másik szerző emelt ki. Míg Kemény magas termetről ír, Ujfalvy Wesselényi magasságát csak az apáéhoz viszonyítva adja meg: annál magasabb. A test legjellemzőbb külső tulajdonságai mindkettőjüknél a széles váll, a kidülledő mell és az izmos végtagok. Az arcot Kemény sokkal részletesebben elemzi, Ujfalvy emlékirata a szemekről, a tekintetről, az orról és az esszében hangsúlyosan megjelenő nyakról semmit sem mond, viszont mindkét szöveg kiemelten foglalkozik a széles homlokkal. Míg Kemény a haj és az arcszőrzet színeit emeli ki, addig Ujfalvy azt, hogy ezek annyira bozontosak, hogy a báró rendszeresen fésülte is erős testszőrét. A Keménynél enyhén bírált karika lábak és széles kezek Ujfalvy leírásában is helyet kapnak. A szövegek a test bemutatásánál tárgyalják az erős, harsány orgánumot is. 33 Vizsgált témánk szempontjából Kemény és Ujfalvy írásai sajátos helyzetben lévő források – egyaránt tekinthetők ugyanis egykorú és retrospektív szövegeknek. Ezek az egyedüli összefüggő leírások Wesselényi testéről olyan szerzők tollából, akik személyesen ismerték a bárót, külsejét részletesen bemutatják, de nem egy előírt szabályrendszer alapján készült orvosi vagy rendőrségi34 jellemzések. Az esszé és az emlékirat ugyanakkor – azáltal, hogy közvetlenül a báró halála után keletkeztek – Wesselényi emlékezetének kialakítása kapcsán viszonyítási pontként is funkcionáltak, s ezzel a szerzők is tisztában voltak. Mindkét leírásban fontos szerepet kaptak a külső (a test) és az azzal szorosan összefüggő habitus jellemző jegyei, amelyek a magánember és a politikus tetteire is gyakran magyarázatot adtak. Sőt, a két műben Wesselényi egész alakja olyan „világban” jelenik meg, melyet nagyban a testi felépítése és az ahhoz kapcsolódó tettei határoznak meg. Kemény szövege alapján Wesselényit elsősorban az antik hősök között tudjuk elképzelni, aminek alapja az „emberin” túlmutató szavak (bika nyak, szirt erős váll, tigris szemek, oroszlán hang) használata, és konkrét utalások („herkulesi alkat”, „az antik szobrokon, csak a görög művészet félisteni maradványain találhatni gyakran oly homlokokra”).35 Ujfalvynál – elsősorban a zsi bói vadászatok és erőpróbák leírásaiban – pedig egy középkori lovagot látunk. 36 A történeti emlékezetben ezt a „félisteni”, „hősi” pózban bemutatott alakot építik 33 Uo. 60–61. 34 Hivatalos rendőrségi személyleírás is majdnem keletkezett Wesselényiről: 1835 áprilisában a Gubernium arról értesítette Közép-Szolnok megyét, hogy Wesselényit tartóztassák le, ha nem találják, akkor pedig a megye készítsen személyleírást róla. Lásd Trócsányi Zs.: Wesselényi Miklós i. m. 321. Az eset Bölöni Farkas Sándor naplójában is benne van, sőt ő már márciusban írt az elfogatóparancs kiadásáról: „Wesselényit convincálta a tábla per non venit. Szolnokhoz kiment a rendelés, hogy személyes leírását küldje bé.” Lásd Bölöni Farkas Sándor naplója. (Téka) Bukarest 1971. 61. 35 Kemény Zs.: A két Wesselényi Miklós i. m. 150. 36 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 51–52., 252–253., 256–257., 264–266.
