Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 593 Ahogyan a Kemény által teremtett, esszébeli Wesselényi-képet is alapvetően meghatározza a jellemrajz megírásához kötődő szerzői szándék, ugyanígy Ujfalvy emlékiratában is meghatározó mozzanat a Wesselényi-kép tudatos alakításának intenciója, csak – ahogyan ezt ő is deklarálta – ez Keménnyel ellentétes, őt korrigáló irányú: „Kemény Zsigmond a Magyar Szónokok tárában mások közt a két Wesselényi Miklós életrajzát adja, beereszkedve családi viszonyaikba is. De e rajzok véleményem szerént [...] hibások; mert árnyékban állnak rajta az erős oldalok, mig a gyöngék bosszantólag rínak ki az előtérből.”30 Ujfalvy rendet akart ten ni a barátjáról halála után kialakulóban („kialakítás alatt”) lévő kép jellegének, hangsúlyainak kérdésében. Kemény írásával szemben úgy érvel, hogy Wesselényi jellemének, szerepének pozitív oldalait kell hangsúlyozni. Nem tagadta, hogy Wesselényinek is voltak negatív tulajdonságai („ezen árnyoldalokat nem mondom, hogy Kemény Zsigónak az olvasó elől merőben elvonnia kellett volna”),31 de szerinte ezeknek háttérben kell maradnia, és a nemzet nagyjait elsősorban nagyságukban kell bemutatni. „Érc kebel” vagy „széles kiálló mell” Kemény és Ujfalvy leírásainak összevetése Ujfalvy szövegét (ő egy hosszú bekezdést szentelt Wesselényi külsejének) Kemény jellemzésével összevetve érdemes megvizsgálnunk. Annak ellenére, hogy Kemény írt apáról és fiúról közös esszét, mégis Ujfalvy vetette össze a két személy fizikai felépítését,32 ami által újabb irányba nyitotta ki a testről folyó „beszélgetés” le hetőségét, hiszen az apa és a fiú jelleme, viselkedésmódja és a politikai életben játszott szerepe mellett itt is felmerül a folytonosság és megszakítottság, illetve a párhuzamok és különbségek megfogalmazásának lehetősége. Ujfalvy, amellett, hogy utalt az apjától öröklött fizikai jellemzőkre, arra is kitért, hogy ifjabb Miklós hogyan alakította, formálta testét: a gyaloglás és a futás mellett a szomjúság és az éhség tűrésére is edzette magát. A külalak leírása mellett mind a két munka vázolja a vizsgálat tárgyának személyiségjegyeit is, de míg a fiziognómia iránt érdeklődő Keménynél – ahogyan fentebb bemutattuk – a jellem két „oldala” ösz szekapcsolódik, és a testi jegyek önmagukon túlmutatva a személyiségről is sokat elmondanak, addig Ujfalvynál élesen elválik a külső és belső jellemzés. 30 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 36. 31 Uo. 36. 32 Uo. 60.