Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN 569 az Allgemeine Zeitung nak, s Wesselényi és Teleki reményt láthatott arra, hogy a herceg közbenjárása révén a lefordított vezércikkek is helyet kaphatnának a lapban.29 Sajnos nincs nyoma annak, hogy együttműködésük megvalósult volna. A tekintetben, hogy a külföldi közvélemény hiteles képet kaphasson a magyar közéletről – Wesselényitől függetlenül – az 1843-as esztendő több előremutató eseményt is hozott. Egyfelől Henszlmann Imre szerkesztésében Lipcsében elindult a Vierteljahrsschrift aus und für Ungarn című kiadvány. A periodika nem csupán megfelelt a Wesselényi tervében szereplő célnak, hogy megismertesse a magyar politikai és társadalmi viszonyokat a németajkú közvéleménnyel, hanem első füzetében a Teleki Sándorral folytatott levelezésben körvonalazott feladatot is teljesítette: közreadta a Pesti Hirlap válogatott vezércikkeinek német fordítá sát.30 Másfelől 1843 tavaszán felcsillant a remény arra, hogy az Allgemeine Zeitung szerkesztősége lehetőséget ad a magyar álláspont kifejtésére, valamint a válaszadásra is a magyarországi politikai eseményekről szóló tudósításokkal kapcsolatban. 1843 áprilisától sorra jelentek meg a lapban a magyarországi tudósításokat megcáfoló írások egy fiatal publicista, Lukács Móric tollából.31 Lukács 1834-től több alkalommal közölt műfordításokat az Athenaeum , a Társalkodó , valamint az Auróra hasábjain. Esszéket írt az 1840-ben elinduló, csak rövid ideig megjelenő Budapesti Szemle számára, s az ott megjelenő második, Büntetőjogi theoriák című írása már jelezte a közéleti és jogi témák felé fordulását. A büntetőjog és a börtönviszonyok témája ezt követően is foglalkoztatta, s 1842-ben jelent meg barátjával, Eötvös Józseffel közösen írt Fogházjavítás című munkája. 32 Wesselényi Gräfenbergből figyelemmel követte az eseményeket, rendszeresen olvasta, illetve felolvastatta a hazai és a külföldi lapokat,33 és felfigyelt Lukács munkájára, aki nem csupán az augsburgi lapnak írt, hanem a Vierteljahrsschrift aus und für Ungarnnak is. 34 A korábbi lehetőségekhez képest nagy előrelépést jelentett Lukács stabil helyzete az augsburgi szerkesztőségnél, így 1843 júniusában 29 Gracza Lajos: Teleki Sándor és a karlista háború. Irodalomtörténeti Közlemények 106. (2002) 3–4. sz. 328–330. 30 Vierteljahrsschrift aus und für Ungarn 1. (1843) 1. Vierteljahrsheft 122–207. A periodikáról részletesen lásd Fried István: Magyar hírlapi kísérlet Lipcsében. Magyar Könyvszemle 110. (1994) 1. sz. 41–55. 31 Lukács Móric Allgemeine Zeitungban megjelent cikkeinek magyar fordításához lásd Lukács Móric munkái II. Összegyűjt. Gyulai Pál. Bp. 1894. 56–363. 32 Gyulai Pál: Lukács Móricz életrajza. In: Lukács Móricz munkái I. Összegyűjt. Gyulai Pál. Bp. 1894. XI–XXI. 33 1842. december 25-ei, Kossuthnak írt levelében Wesselényi kérdést intézett barátjához a Vierteljahrsschrift aus und für Ungarnnal kapcsolatban, azonban levélmásolati könyvébe sajnos nem másolta be levelét, így nem tudni, pontosan miről érdeklődött barátjánál. Ferenczi Z. : Br. Wesselényi – Kos suth I. i. m. 12–13. 34 Cikkeinek magyar fordításához lásd Lukács Móric munkái i. m. 3–52.
