Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
SZILÁGYI MÁRTON 551 Az epizód megértéséhez szükséges az a háttérinformáció, hogy Bezerédj frissen alapított községébe, a Tolnai megyei Szedresre45 befogadta Lux Anna ko rábban Budára költözött apját és testvéreit is (az idősebb Lux, aki takács volt, beleillett az új település selyemhernyó-tenyésztésre épülő karakterébe), s hogylétükről tájékoztatta is időnként Wesselényit.46 Ha a történetnek akár a Kemény följegyezte változatát nézzük, akár a szüzséjét tekintve ezzel azonos, Széchenyitől rögzített verzióját, egyértelműen az irónia mutatkozik benne a legerősebbnek. Ennek a céltáblája ugyan elsősorban a jámbornak és jóhiszeműnek (s ezzel együtt együgyűnek) ábrázolt Bezerédj István, de végsősoron ez persze Wesselényire üt vissza, aki a rangon aluli esküvő után – Széchenyi szavainak sugallata szerint – szabadulni akar az új rokonságtól, mert azért ő sem kedveli őket. Bezerédj István nem csak ennek az anekdotának kapcsán méltó az említésre, hiszen őt is felkérte Wesselényi Miklós fia keresztapjának. Bezerédj igen lelkesen reagált a hírre és a felkérésre – s később hajlandó volt a Lux család letelepítésére is saját birtokán: „Ez órában veszem az öröm-hirt – nemcsak én, az egész házam örvend – mindenkinek, kit meglátok, elmondom – legyen hálá az úristennek – az ő áldása pedig a’ legjobb légyen a’ kisdeden! és ti rajtatok! Üdvözöllek, üdvözöllek teljes szivbűl benneteket – és szeretem szemlélni ’s élvezem a’ boldogságot, mely előttetek nyílik – és jól esik hinnem, hogy kedvesen gondoltok néha reá, mily részt veszek én-is. Köszönöm édes barátom! hogy e’ részvétet nemcsak indulatban hagyod, hanem azonnal kötelességgé, joggá emeled – adja isten, kis fiunk javára keresztapjának élete cselekvése-is lehessen némi hatással. Tolmácsold kérlek, de szívesen, melegen, és bőven mindazt az én igen-tisztelt komámasszonyomnak – és emlékezzetek néha rólam is – midőn gyermeketeknek örvendtek!” 47 Wesselényi Deák Ferencnek, a másik felkért keresztapának egy rövid, lényegre törő levélben írta meg magánélete új eseményét: „Már két levelemre várom válaszodat. Mai levelem czélja s tartalma meglepend, de reméllem, nem kedvetlenűl. Én téged keresztapának hívlak. Ninám e napokban fog szülni, még pedig törvényes gyermeket, mert ő ma törvényes nőm lett. Add reánk áldásodat. Ezt várja tőled s erre kér barátod.”48 Wesselényi ebben a levélben szóba sem hozta azt a – persze mindkettejük Velkey Ferenc: Egy reformkori baráti-politikai szövetség és próbája: Széchenyi István és Dessewffy Emil. Századok 151. (2017) 513–536. 45 Szedres alapításáról lásd Bodnár István – Gárdonyi Albert: Bezerédj István (1796–1856) II. Bp. 1920. 271–278. 46 Bezerédj István Wesselényi Miklósnak. Pest, 1846. febr. 17. Lásd Báró Wesselényi Miklóshoz írott politikai levelek. Kiadja Pap Károly. Történelmi Tár Új folyam 7. (1906) 245. 47 Bezerédj István Wesselényi Miklósnak. Hidja, 1845. dec. 21. In: Báró Wesselényi Miklóshoz írott politikai levelek i. m. 242–243. 48 Wesselényi Miklós Deák Ferencnek. Zsibó, 1845. nov. 29. Lásd B. Wesselényi Miklós levelei Deák Ferenczhez 1841–1850. Kiadja Ferenczi Zoltán. Történelmi Tár Új folyam 5. (1904) 294–355., itt: 317.
